BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Úgy szórjuk a pénzt az étrend-kiegészítőkre, mint ha nem lenne holnap – milliárdok repülnek ki a zsebünkből, de mindenki elkövet egy hibát

Az egészségtudatosság növekedésével csak úgy repülnek ki a zsebünkből a milliárdok. A bevételek túlnyomó többségét a magas hatóanyag-tartalmú termékek, például étrend-kiegészítők és vitaminok generálják. Ezek forgalmazói körét a honi gyártókat képviselő MÉKISZ egyet nem értése mellett a minősített gyógynövényboltokra és patikákra szűkítené a gyógynövényboltosokat összefogó BIGYOX.

Hogy az étrend-kiegészítők piaca hatalmas, azt ma már senki nem vitatja, még akkor sem, ha az erre fordított fogyasztói költések az éves gyógyszervásárlások együttes összegének mindössze tizedét teszik ki. 

étrend-kiegészítők
Az étrend-kiegészítők magyarországi piaca 120-200 milliárd forintra tehető / Fotó: Science Photo Library via AFP (képünk illusztráció)

A piac dinamikus növekedését jól jellemzi, hogy

  • 2021-ben még csak 152 milliárd dolláros volt a világpiac, 
  • az idei prognózis viszont már meghaladja a 194 milliárdot, 
  • 2029-re pedig elérheti a 258 milliárdot. 

A vega, vegán étrend terjedésével száguld a növényi alapú étrend-kiegészítők piaca: 

  • itt az idei 27, 52 milliárd dollár után 
  • 2030-ra 42,27 milliárd dollárt jósolnak. 

A diabétesz elleni szerből súlycsökkentővé avanzsált dán és amerikai gyógyszerek megjelenése ellenére továbbra is jelentős a fogyókúrás készítmények csodaszerekkel dúsított piaca, a multi- és monovitaminok piaca pedig folyamatosan és töretlenül növekszik. A magyar étrend-kiegészítők piaca értelemszerűen ezen belül kicsi, de annyira mégsem: az idei forgalmat ugyanis 120-200 milliárd forint közöttre becsülik. A legnehezebben bemérhető szegmens ezen a területen is az online kereskedelem, azon belül is a külföldi webáruházak ilyen természetű szállításai. 

Az online forgalom arányát jelenleg mintegy 20-25 százalékra becsülik, ám ez folyamatosan növekszik.

Az online tér senkinek sem életbiztosítás

Szabó János Ferenc Bio- és Gyógynövény Kereskedők Szövetségének (BIGYOX) elnöke szerint a fogyasztó az online világban a legkiszolgáltatottabb, de nincs eléggé biztonságban akkor sem, ha drogériában vagy szupermarketben vásárol étrend-kiegészítőt vagy vitamint, mert egyik helyen sem segítik a választást megfelelő ismeretekkel rendelkező szakemberek. 

Különösen aggályosnak látja a magas hatóanyag-tartalmú készítmények korlátozás nélküli forgalmazását, valamint azt, hogy az étrend-kiegészítőknél a jogszabályok szerint nem csak hogy nem szükséges a termékek előzetes kontrollja, de nem kötelező arról sem tájékoztatást adni, hogy az adott étrend-kiegészítő fogyasztása milyen gyógyszerek szedése esetén lehet ellenjavasolt. 

Azt szeretnék elérni, hogy az egy-egy vitaminból, ásványi anyagból vagy nyomelemből az NVR (Nutrient Reference Value, tápanyag-referenciaérték) által meghatározott napi maximális mennyiség 50 százalékánál többet tartalmazó készítményeket csak patikákban, illetve gyógynövényboltokban lehessen fogalmazni.  

Az étrend-kiegészítők gyártói támogatják a szabadpiacot 

Az étrend-kiegészítők iránti kereslet növekedésében a reklámok mellett nem kis szerepe van annak, hogy kis túlzással szinte mindenütt hozzáférhetőek. A piac a 2004-es EU-s jogharmonizáció óta Magyarországon is teljes mértékben liberalizált, ami azt is jelenti, hogy 

a forgalomba hozatalhoz nincs szükség előzetes kontrollra, elég bejelenteni a terméket a piaci bevezetés napján a hatóságnak. 

E a széles körű hozzáférés a mintegy 80 gyártót tömörítő Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) szerint egyaránt érdeke a fogyasztóknak és a gyártóknak, a korlátozás pedig ezek érdeksérelme mellett jogszabályellenes is lenne.

Bodnár Tibor, a MÉKISZ elnökségi tagja, az Árnika Kft. alapító tulajdonosa szerint nem megalapozott az az elvárás sem, hogy az étrend-kiegészítők csomagolásán információt kellene adni a gyógyszer kölcsönhatásveszélyeiről, mert a törvény csak a gyógyszerek esetében írja elő annak közlését, hogy milyen más hatóanyagok fogyasztása kerülendő. Gyógyszerészként úgy ítéli meg, hogy a tudomány már régen túlhaladta az NRV-standardokat és bebizonyosodott, hogy annál jóval magasabb dózisok alkalmazása is kívánatos lehet. 

A vitaminok és ásványi anyagok új felső értékének meghatározását célzó vizsgálatok már folynak. 

A hatósági ellenőrzés erősítését és a biztonságos élelmiszerprogram kiterjesztését viszont kívánatosnak ítéli a szervezet, a potencianövelőket, fogyást elősegítő szereket, valamint az olyan termékeket, amelyek például melatonint tartalmaznak, átterelné a gyógyszerek közé. 

Nem lehetne, de mégis van cannabis

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyászati Központ a hatályos jogszabályokról és elvárásokról külön tájékoztatja az új termékkel piacra lépni szándékozókat, amelyben külön kitér például a cannabis- (CBD-) tartalmú étrend-kiegészítőkre, amiket a bennük lévő hatóanyag természetére tekintettel Magyarországon nem lehetne jogszerűen forgalomba hozni. Ennek ellenére számos helyen fellelhetőek ilyenek. Gyógynövényboltos informátorunk szerint 

ezek a termékek az előzetes kontroll hiánya miatt kerülhetnek forgalomba, hogy aztán csak akkor vegyék le a polcról őket, amikor az ellenőrzés kiszúrja, hogy CBD-t tartalmaznak. 

Ez sem jelenti azonban azt, hogy véglegesen eltűnnének: új csomagolásban újra forgalomba kerülnek, és kezdődik a játék elölről. 

A tisztességtelen piaci magatartást, jogszabályoknak való nem megfelelést több hatóság is vizsgálja, a nem megfelelő készítményeket pedig kitiltják a forgalomból. Szeptember elején a versenyhivatal indított eljárást több ilyen gyakorlatot folytató cég ellen. 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.