A román háztartások bedobták a törülközőt, az állami beruházások tartják a lelket a gazdaságban – talán ez még nem az összeomlás

A román gazdaság és az infláció alakulása továbbra is bizonytalan képet mutat, miközben a jegybank óvatos monetáris politikát folytathat. A román Nemzeti Bank (NBR) várhatóan megtartja jelenlegi, 6,5 százalékos kamatlábat 2026 májusáig – írja az ING. Ez az Európai Unió legmagasabb kamata, ahogy a román költségvetési hiány is a legmagasabb a blokkban. 

Az elemzés szerint a szeptemberi infláció meghaladhatja a 10 százalékot, és az év végére körülbelül 9,6 százalékra csökkenhet, miközben a reálkamatok várhatóan egy évig negatívak maradnak. A gazdasági növekedés kilátásai törékenyek, főként az állami beruházásokon alapulnak, miközben a magánfogyasztás gyengül.

Az inflációs időszak várhatóan rövidebb lesz az előzőeknél, amit a csökkenő fogyasztás, a bérdinamika és a visszafogott fogyasztói hangulat támogat. Emellett a globális olajárak enyhülése és egy erős hazai mezőgazdasági szezon várhatóan korlátozza az élelmiszer-inflációs nyomást, ami középtávon csökkentő hatással lehet a pénzromlásra.

Ha nem történik váratlan esemény, akkor az NBR várhatóan 2026 májusáig változatlanul 6,5 százalékon tartja irányadó kamatlábát, majd 2026-ban fokozatos enyhülés veheti kezdetét. Az alapkamat 2026 végén 5,5 százalékra csökkenhet. 

Visszaesett a kiskereskedelmi forgalom

A nyers adatok szerint éves összevetésben 4 százalékkal, naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,1 százalékkal csökkent augusztusban a kiskereskedelmi forgalom Romániában. A forgalom visszaesése részben annak a számlájára írható, hogy augusztus 1-jétől a bukaresti kormány az általános áfakulcsot 19-ről 21 százalékra, az élelmiszerek áfáját pedig 9-ről 11 százalékra emelte, valamint növelte a jövedéki adót is.

Az előző hónaphoz képest az augusztusi kiskereskedelmi forgalom a naptárhatástól és szezonálisan megtisztított adatok szerint 4 százalékkal csökkent. Éves szinten az élelmiszerek és a nem élelmiszer jellegű termékek esetében a forgalom 4,4, illetve 0,4 százalékos csökkenését, míg az üzemanyagok esetében 5,9 százalékos növekedését mutatják az adatok.

Az ING szerint az augusztusi kiskereskedelmi forgalom visszaesése aggodalomra ad okot, de egyelőre nem jelzi a gazdaság összeomlását. Az elmúlt időszakban a lakossági fogyasztás erősebb volt a vártnál, így a mostani visszaesés részben az ezt követő természetes korrekció, amit a háztartások gazdasági pesszimizmusa is felerősít.

A tavalyi költekezési hullám sok nem élelmiszer jellegű termékre és fogyasztói hitelek növekedésére épült, amelyek most a magas infláció, az emelkedő adók és a munkanélküliségtől való félelmek miatt csökkenő kereslettel találkoznak. Ezek a negatív tényezők együtt hatva alakítják a jelenlegi visszaesést, amely inkább egy korrekciós időszaknak tekinthető, mintsem mély válságnak.