Az Európai Bizottság a saját vesztébe rohan: veszélybe sodorja Európa élelmiszer-ellátását

Az Európai Unió jövőjét veszélyezteti, ha felszámolja a jelenlegi, kétpilléres agrártámogatási rendszert – hangsúlyozta Viski József agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A bizottság új költségvetési javaslata szerint 2027 után jelentősen csökkennének a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai, ráadásul megszűnne a kétpilléres szerkezet, helyette a tagállamok szakpolitikái egymással versenyeznének a pénzekért. 

Magyarország mellett több tagállam és az Európai Parlament is tiltakozik, mert szerintük ez a modell aláásná a gazdatársadalom létalapjait, a vidéki térségek fejlődését és az uniós élelmiszer-önrendelkezést.

Átszabnák a Közös Agrárpolitika alapjait

A magyar gazdák támogatása a javaslat szerint 21 százalékkal csökkenne, inflációval számolva még drasztikusabb a visszaesés. Ezzel párhuzamosan Brüsszel az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importját is jelentősen bővítené – a búza, kukorica és méz behozatalát –, ami kettős csapás lenne: egyszerre venné el a forrásokat és árasztaná el az uniós piacot olcsó importtal. A bizottság a tagállamokra hárítaná a politikai felelősséget, miközben a lényeges döntéseket továbbra is maga tartaná kézben.

Viski József szerint a KAP eredeti céljai – az élelmezésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidékfejlesztés – csak akkor teljesíthetők, ha megmarad a független, kétpilléres struktúra és az erős költségvetés. A magyar kormány ezért minden fórumon következetesen a jelenlegi rendszer megőrzéséért lép fel, együttműködve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az európai gazdaszervezetekkel, köztük a Copa-Cogecával is.

Közben hazai szinten is jelentős fejlesztési programok zajlanak. Több mint 1500 milliárd forint értékű pályázati igény érkezett be állattenyésztési, kertészeti és feldolgozóüzemi beruházásokra, amelyek az elmúlt három évtized legnagyobb fejlesztéseit hozhatják. A gazdák előleghez és kedvezményes hitelekhez is juthatnak. Emellett külön forrásokat biztosítottak a természeti károk enyhítésére: a tavaszi fagykárok után például több mint 1,45 milliárd forint előleget kaptak az érintettek, az EU krízisalapjából pedig további támogatások érkeztek a fagykár és aszály sújtotta gazdák megsegítésére.

Egyszerűsítésekkel is segítenek a magyar gazdáknak

Az államtitkár kiemelte: az adminisztrációs terhek csökkentése kulcskérdés. Az új egységes kérelmek kevesebb ellenőrzéssel és alacsonyabb szankciókkal járnak, a gazdák életét megkönnyítő egyszerűsítések pedig folytatódnak. Például módosították az Agro-ökológiai Program szabályait, kivezették az elektronikus gazdálkodási napló kötelező használatát, és további könnyítések várhatók.

A gyors támogatáskifizetés szintén prioritás: a minisztérium és a kamara összehangolt munkájával igyekeznek biztosítani, hogy a gazdák időben hozzájussanak a forrásokhoz, fejleszteni tudjanak, és versenyképesek maradjanak a fokozódó nemzetközi piaci versenyben.

Viski figyelmeztetett: a jelenlegi helyzetet tovább nehezíti a külső kereskedelmi nyitás, például a Mercosur-megállapodás, amely dél-amerikai mezőgazdasági termékek tömeges beáramlását hozhatja Európába. Ez csak szigorú biztonsági és minőségi szabályok mellett képzelhető el, különben veszélyezteti az uniós fogyasztókat és a gazdák megélhetését.

Összességében a magyar álláspont világos: az agrárium nemzeti stratégiai jelentőségű ágazat, amelyet nem lehet alárendelni háborús vagy geopolitikai céloknak. Az EU a saját vesztébe rohan, ha felszámolja a jelenlegi agrártámogatási rendszert, mert ezzel nemcsak a gazdákat, hanem az egész kontinens élelmezésbiztonságát és vidéki társadalmait sodorja veszélybe.