Az autóalkatrészeket gyártó német cég, a ZF Friedrichshafen 7600 munkahelyet szüntet meg az elektromos hajtáslánccal foglalkozó részlegében. A világ egyik legnagyobb járműipari beszállítója 2030-ig összesen 14 ezer munkavállalótól köszön el a különböző részlegekről, a változtatások között szerepel a fizetésemelések elhalasztása és a munkaórák csökkentése is.
A ZF esete nem egyedülálló a szektorban: a német autóipar a beszállítókkal együtt 100 ezer munkahely megszüntetését tervezi 2030-ig a magas energiaárak, a bonyolult bürokrácia és a járművek iránti kereslet visszaesése miatt. Utóbbit tovább súlyosbítja az elektromos autók vártnál lassabb terjedése.
A nemzetközi gazdasági kihívások, mint az Egyesült Államok vámpolitikája és az ázsiai versenytársak terjeszkedése, sem könnyítik meg az iparág helyzetét. A legnagyobb leépítésre a Volkswagen készül: az ikonikus német autógyártó 35 ezer munkavállalót rúghat ki a következő években, míg a Bosh 18 500 embertől köszön el 2030-ig.
Érdemes megemlíteni, hogy a német ipar jelenleg nehéz helyzetben van, és egymásnak ellentmondó adatok érkeztek az elmúlt hónapokban a német gazdaságból. Az ipari termelés egy-egy hónapra életjeleket mutat, de a megrendelésállomány továbbra sem ad okot optimizmusra. Júliusban az ipari megrendelések 2,9 százalékkal estek vissza az előző hónaphoz képest, pedig az elemzők 0,5 százalékos bővülést vártak.
Ráadásul április óta egyetlen hónapban sem nőttek a megrendelések, és egy év alatt hét hónapban visszaesés volt. Csökkent az iparvállalatok bevétele, miközben az EY szerint az iparban összességében 2019 óta csaknem negyedmillió munkahely szűnt meg, a legnagyobb visszaesést az autógyártásban mérték.
Ezek után nem csoda, hogy Berlin is egyre borúlátóbb az ország jövőjével kapcsolatban: a kormány nulla növekedéssel számol erre az évre, és 1 százalékkal 2026-ra. A kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft) gazdaságkutató intézet szintén stagnálásra rontotta a német gazdaság idei GDP-növekedési előrejelzését az őszi prognózisában.
Tavaly Németország recesszióba süllyedt az év egészét nézve, a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal zsugorodott. A GDP az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, míg a második negyedévben 0,3 százalékkal csökkent.
Fontos megemlíteni, hogy Közép-Európa erősen függ a német gazdaságtól: az exportorientált Szlovákia, Magyarország és Csehország ezer szálon kapcsolódnak Európa legnagyobb gazdaságához, főleg az autóiparon keresztül, így a német ipar gyengélkedése a régióra is rossz hatással van.
Évtizedek óta tart a rohadás, de eddig megúszták a katasztrófát – a politikai árat most keményen meg kell fizetni
Németországban az összes autópályahíd modernizálásának végszámlája elérheti a 36 milliárd eurót, az összes közúti híd felújítása akár 100 milliárd euróba is kerülhet. A vasút modernizálására 150 milliárd euró kellene. A német infrastruktúra évtizedek óta rohad, a hangsúly eddig inkább a katasztrófamegelőzésen volt, mintsem az újjáépítésen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.