Ezért beszél most mindenki a NATO „agresszív válaszáról” – elemzőkkel néztük meg, mi áll a kemény kijelentés mögött
Giuseppe Cavo Dragone szavai mögött nem valamiféle katonai fordulat előkészítése áll, hanem az, hogy a NATO végre nyíltan nevesíti a problémát: Európa folyamatos orosz hibrid támadások alatt áll, miközben a szövetség ezekre eddig jobbára passzívan reagált – mondta a Világgazdaságnak Wágner Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kül- és biztonságpolitikai elemzője.
Az elemző hangsúlyozza: az admirális üzenete arról szólt, hogy a szövetség tudatában van annak, hogy az elmúlt évek reaktív magatartása erodálja az elrettentés hitelességét.
A hibrid akciók száma négyszeresére nőtt 2023-2024 között,
- drónzavarások, titokzatos légballonok, GPS-zavarások,
- repülőterek leállítása,
- tengeralatti kábelek sérülései,
- szabotázscselekmények energia- és vasúti infrastruktúra ellen.
A villanásként megjelenő támadásokra a nyugati országok eddig nem találtak érdemi választ. Ha mindig csak reagálunk, de sosem kezdeményezünk, az hosszú távon a NATO hitelességét kérdőjelezi meg – fogalmazott Wágner.
A NATO nem csak elszenvedő akar lenni
Szerinte a Dragone-féle nyilatkozat célja az volt, hogy jelezze: a NATO a jövőben nem csak elszenvedője kíván lenni a hibrid támadásoknak, hanem előre kidolgozott válaszlépéseken dolgozik.
Ugyanakkor a katonai vezető maga utalt az akadályokra is. Európában – mint mondta – a jogállami keretek lassítják és korlátozzák a hibrid fenyegetésekre adott közvetlen válaszokat. „Ez nem a vesztesek álláspontja, de nehezebb pozíció, mint az ellenfél szabálytalan térfelén mozogni” – mondta Dragone, amit Wágner szerint sokan félreértelmeztek.
A kutatásokra hivatkozva az elemző rámutatott: Oroszország szervezetten, „nem hagyományos háborút” folytat Európa ellen, nem katonai fronton, hanem kritikus infrastruktúrák szisztematikus tesztelésével és zavarásával. Ezek célja:
kormányok destabilizálása,
az Ukrajnának nyújtott támogatás aláásása,
a NATO és az EU cselekvőképességének gyengítése.
A szabotázseseteket vizsgáló 2018–2025-ös adatbázis szerint a támadások többsége energetikai, közlekedési, katonai logisztikai és kormányzati létesítményeket érintett.
Wágner kiemeli: Moszkva egyre inkább „gig economy” modellben, harmadik országokból toborzott személyekkel dolgoztat, ami olcsóbbá, nehezebben bizonyíthatóvá és még nehezebben szankcionálhatóvá teszi a műveleteket.
Nem mindegy, mit lép a NATO
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint Dragone mondatai önmagukban is növelhetik a geopolitikai kockázati mutatókat. Tapasztalat szerint már a háborús retorika, a szabotázsakciók és a kibertámadások említése is: visszafogja a kereskedelmet, csökkenti a részvénypiaci hozamokat és mérsékli a külföldi működőtőke-befektetéseket, különösen a frontországokban.
Sebestyén kiemeli: a „szürke zóna”, a hibrid támadások világa miatt a látványos, katonai megtorlás nem működőképes válasz – sőt, eszkalációs kockázatot hordoz.
A stabilitást nem tankokkal, hanem elrettentéssel lehet megteremteni.
A szakértő szerint a leghatékonyabb megoldás:
- jobb felderítés,
- kritikus infrastruktúra védelme,
- gyors helyreállítási képesség,
- célzott kiberbiztonsági és jogi ellenlépések.
Ezek növelik az orosz műveletek költségét, miközben nem kényszerítik eszkalációba a feleket. Ha a NATO „fokozott, de kalibrált” hibrid válaszrendszert jelent be, az éppen ellenkezőleg – megnyugtathatja a piacokat.
Sebestyén szerint egy ilyen keretrendszer világos jelzés lenne: a NATO nem hagyja reagálatlanul az európai infrastruktúrák elleni támadásokat, de nem is lép át a katonai eskaláció határán.
A két elemző értelmezése alapján Dragone üzenete nem a háború kiterjesztéséről szól, hanem arról, hogy:
- a NATO felismerte a hibrid fenyegetések rendszerszintű jellegét,
- a szövetség hitelessége kockán forog, ha továbbra is csak reagál,
- a válaszlépéseknek jogállami keretek között kell maradniuk,
- a cél a hibrid elrettentés és a fenyegetések költségeinek növelése.
Wágner a stratégiai dimenzióra, Sebestyén a gazdasági következményekre világított rá, de abban egyetértenek: a NATO-üzenet lényege nem az eszkaláció, hanem a jelzés – a szövetség mostantól nem passzívan szemléli az európai infrastruktúra elleni támadásokat.
„Megtorlással, megelőző csapással?" – most lett elege a NATO-nak, agresszív módba kapcsolhat a szövetség az oroszok miatt
A szövetség legfőbb katonai vezetője szerint a szervezetnek itt az ideje aktívabban fellépni Moszkva fenyegetéseivel szemben. Az utóbbi időkben elszaporodott orosz mélységi felderítő hadműveletek okot adhatnak a NATO határozottabb agressziójára számos nemzetközi szereplő szerint.
