Kiderült a mágikus szám: ennyivel nőhet a fizetésed 2026-ban – meglepő adatok jöttek
Magyarországi munkáltatók jelentős része béremeléssel számol 2026 első félévében, ugyanakkor a tervezett lépések többsége mérsékelt sávban marad, a kiegészítő juttatásoknál pedig inkább a stabilitás dominál – derül ki a Manpower Magyarország Fizetési és foglalkoztatási trendek című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.
Nincs több titok: kiderült, mekkora a fizetésemelést adnak a magyar cégek 2026-ban
A kutatás több mint 300 magyarországi vállalat HR- és vezető szakembereinek válaszai alapján készült, és számos ágazat – a feldolgozóipartól a kereskedelmen és logisztikán át az IT-, pénzügyi és üzleti szolgáltatásokig – munkaerőpiaci várakozásait tükrözi.
A kutatás szerint a munkáltatók több mint 84 százaléka tervez béremelést az év első felében, ugyanakkor az emelések többsége 5 százalék alatti vagy 6-10 százalék közötti sávban koncentrálódik.
A cégek kisebb része számol jelentősebb emeléssel, míg bértömegcsökkentést csupán elenyésző arány jelez, emellett közel 14 százalék egyáltalán nem tervez bérmódosítást.
A felmérésben részt vevő cégek 43,7 százaléka mondta azt, hogy akár 5 százalékos emelést is adna, míg 34,8 százaléka 6 és 10 százalék közötti emelésben gondolkodik. 11 és 20 százalék közötti emelést mindössze 2,68 százaléka tervezi.
Az adatok alapján a kereskedelemben és az egészségügyi/gyógyszertári területen erősebb az emelési szándék, míg a pénzügyi szektorban vegyesebb kép és nagyobb bizonytalanság látható.
A béremelést tervező vállalatok többségénél az intézkedés széles kört érint:
- több mint felük az összes munkavállalóra kiterjeszti a változtatást,
- míg további jelentős részük (26,98 százalék) az állomány 50-80 százalékánál emel.
A döntések hátterében elsősorban az inflációs környezet, a megtartási kényszer, valamint a piaci bérekhez való igazodás áll.
A vállalatok számára ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e béremelésre, hanem az, hogy azt milyen mértékben és milyen körben tudják fenntarthatóan végrehajtani
– mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója, aki hozzátette, a célzott, ugyanakkor széles körű emelések jól mutatják, hogy a munkaerő-megtartás elsődleges szemponttá vált.
A plusz juttatások és bónuszok terén ezzel szemben visszafogottabb tervek láthatók. A válaszadó cégek négyötöde nem tervez érdemi változtatást ezen a területen 2026 első felében, és csak kisebb részük (közel 18 százalék) jelezte előre a juttatási csomag bővítését vagy növelését.
Meglepően sok vállalat tervez létszámbővítést
A foglalkoztatási kilátások összességében pozitívak: a vállalatok több mint harmada létszámbővítést tervez, míg közel 43 százalékuk stabil állománnyal számol. A nettó foglalkoztatási előrejelzés így kifejezetten kedvező, ugyanakkor a toborzás továbbra is kihívást jelent: a cégek közel 43 százaléka számolt be nehézségekről az elmúlt időszakban, elsősorban az értékesítési és beszerzési, a termelési, valamint a számviteli és pénzügyi területeken.
A felmérés szerint a munkahelyi fluktuáció átlagos mértéke 2025-ben 12,5 százalék volt, és a leggyakrabban megjelölt ok továbbra is az, hogy a munkavállalók kedvezőbb bérajánlatot kapnak a versenytársaktól. Ez a tendencia tovább erősíti a bérek és az ajánlatcsomagok versenyképességének szerepét a munkaerő megtartásában.
A nettó bérek 10 százalék fölött nőhetnek 2026-ban.
2025 novemberében Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a Központi Statisztikai Hivatal 756 400 forint volt, ami 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nettó átlagkereset 525 900 forintra nőtt. Januártól várhatóan erősödni fog bérdinamika
- egyrészt a tavalyi bérmegállapodás miatt, ami a minimálbér esetében 11, a garantált bérminimum esetében 7 százalékos emelést takar,
- a január eleji adócsökkentések, mint a két-és háromgyeremekes anyák szja-mentessége, és a családi adókedvezmények miatt, illetve
- a közfszérában zajló béremelések hatására.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke tavaly decemberben az nyilakozta a korábban megkötött bérmegállapodások alapján a piaci szférában 7-8 százalékkal nőhetnek a fizetések, a két számjegyű mérték ritkának számít. Ami viszont idén biztosan 10 százalék fölé löki a bérdinamikát, az a közsféra béremelései, valamint az adókedvezmények. Így ha a bruttó átlagbér nem is, de a nettó átlagbér nagyobb eséllyel lépi át a 10 százalékos határt.
