Erről szól Orbán Viktor mesterterve: döbbenetes grafikon látott napvilágot – ezt már nem lehet elmismásolni

A rezsicsökkentés bevezetése óta eltelt időben mintegy 70 százalékkal csökkent Magyarországon az energiaszegénységben élők aránya az Eurostat adatai szerint, azaz a lakosság azon része, amely képtelen a közműszámlák kifizetésére időben. Míg 2013-ban minden negyedik magyar érintett volt az energiaszegénységben, addig mára a 6,9 százalékos uniós átlagot megközelítő 7,1 százalék ez az arány a lakosság körében. Horvátországot követően ez a második legnagyobb csökkenés, így a rezsicsökkentés hatékony eszköze a szegénység felszámolásának – mutatott rá a múlt héten megjelent elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Magyarországon 2013. január elsején vezették be a rezsicsökkentés néven megjelenő hatósági árazást. A szolgáltatói és a fogyasztói ár közötti különbséget az állam támogatással egyenlíti ki. A 2022-as energiaválság hatására a takarékoskodásra ösztönzés és az energiahatékonyság fokozása, továbbá a rezsicsökkentés fenntarthatósága érdekében az átlagfogyasztás szintjén maximálták a kedvezmény mértékét. Tehát eddig a szintig minden háztartás továbbra is a szabályozott tarifa mellett kapja az energiát, ezen felüli fogyasztásra pedig a piaci ár érvényes. A különböző források egyöntetűen megállapítják, hogy 

A szociális elemeket is felvonultató rezsicsökkentés lényege, hogy a rászorulók kedvezőbb árait a tehetősebbek magasabb adóbefizetései ellensúlyozzák, ezt hívják a társadalom által megtermelt javak újraelosztásának. 

A rezsicsökkentés ugyanakkor a szociális elem mellett igazságos is, hiszen a kedvezményes tarifában az átlagfogyasztás mértékéig az anyagi helyzetétől függetlenül minden háztartás részesül.

A 27 tagú Európai Unió rangsorában Magyarország a 18. helyen állt tavaly. A rezsicsökkentés 2013-as indulásakor hazánk még a 23. volt.

Energiaszegénységben élő embernek számít az Eurostat módszertana szerint az a személy, aki az elmúlt 12 hónapban pénzügyi gondok miatt nem tudta kifizetni a közműszámláját. Az Európai Bizottság által felügyelt és irányított uniós statisztikai hivatal módszertanában nem tesz különbséget az áram-, a gáz-, a víz, a távhő, illetve egyéb közműszámlák között, hanem egységesen a rezsiszámla-hátralékokkal rendelkezőket tekinti energiaszegénységben élőnek. Ezt a mutatószámot lehet az energiaszegénységben élők legpontosabb, adatalapú indikátorának tekinteni, azonban nem fedi le annak az összes dimenzióját. Például az önkéntes fogyasztáskorlátozás vagy egyéb támogatások igénybevétele a mutatószám fókuszán kívül esik, így ezek hatását csak reprezentatív felmérésekkel lehet becsülni.

Orbán Viktor az egyik legfontosabb témaként jelölte meg a rezsicsökkentést az orosz vagyon befagyasztása mellett

Fontos elemét jelenti a külpolitikai érdeklődésnek a rezsivédelem, hiszen Romániában vagy Lengyelországban kétszeres, Csehországban háromszoros a háztartási rezsiköltség, amit a magyarok is érzékelnek – világított rá a napokban Orbán Viktor a Hotel Lentulai podcast vendégeként. Azt a miniszterelnök is elismerte, hogy piaci alapon a rezsivédelem természetellenes, ám úgy vélte, hogy a gazdasági folyamatokba be kell avatkozni, ha a nép ellen vannak.

Múlt héten az Európai Unió döntést hozott az Ukrajna elleni támadás után befagyasztott orosz vagyon további zárolásáról. A miniszterelnök már a DPK szombati mohácsi rendezvényén is érintette a kérdést. A miniszterelnök a héten Brüsszelbe utazik, azt követően, hogy a befagyasztott orosz vagyon elvételéről döntött az Európai Unió.

„Azzal, hogy Magyarországot kikerülve nyúlnak hozzá az orosz vagyonhoz, ez egy hadüzenet. Olyat még sosem láttam, ha 200-300 milliárd eurónyi vagyont elvesznek, annak nincs következménye. Őrült sebességgel romlik a helyzet hétről hétre – vélekedett. – Nekünk is pont ott van a nemzeti tartalékunk, mint az oroszoknak, a belgáknál, ha ehhez hozzányúlnak majd, nekünk is el kell gondolkodnunk azon, jó helyen van-e” – folytatta.

Orbán Viktor elmondta, hogy nemcsak Magyarország nem támogatta az orosz vagyon befagyasztását is, hanem Belgium se. Ugyanis náluk tartják a pénzt, ők vállaltak érte felelősséget. Ha a befagyasztás miatt indított pert Oroszország megnyeri, akkor a kártérítés is a belgákra hárul. A kormányfő felidézte, hogy Oroszország azért nem vonta ki a háború előtt devizatartalékát Európából, mert nem akarta, hogy kiderüljön, Ukrajna megtámadására készül.