Máris óriási csapást mért Zelenszkijre az iráni háború: senki se küld nyugati fegyvert Ukrajnába, az összes a Közel-Keletre kell – "Ki fognak fogyni"
Az Egyesült Államok iráni katonai műveletei akár hónapokra késleltethetik az Ukrajnának ígért Patriot légvédelmi rakéták szállítását, ez pedig Kijev szerint elfogadhatatlan. A helyzet azonban nagyban függ attól, hogy Washingtonnak és szövetségeseinek milyen gyorsan sikerül rendezniük a konfliktust.
„Hajrá Amerika!" helyett „Hol marad a Patriot?"
A közel-keleti feszültségek komoly hatással lehetnek Ukrajna légvédelmi képességeire, ezért Kijev az iráni konfliktus kirobbanása után azonnal válságüzemmódba kapcsolt, és elkezdte kérdőre vonni az Egyesült Államokat, hogy miért pazarolja el a katonai rendszereit ahelyett, hogy azokat az ukrán frontra küldené.
Az ukrán Telegrafnak nyilatkozó Oleksandr Kovalenko katonai-politikai szakértő már vasárnap riadót fújt, mivel szerinte a Patriot rakéták szállítása elmaradhat, ha az Egyesült Államok és Izrael iráni katonai műveletei egy hónapnál hosszabb ideig tartanak.
Kovalenko kiemelte, hogy az amerikai cél jelenleg az iráni kormány megbuktatása, oly módon, hogy az kevésbé kedvezzen Kínának és Oroszországnak.
Ez inkább belső tiltakozások útján valósulhat meg, mintsem szárazföldi katonai hadművelettel. Jelenleg nincs esély a gyors katonai megoldásra
– mondta a szakértő.
A Patriot rakéták szállításának késedelme nem feltétlenül végleges. Kovalenko szerint, ha az USA gyorsan rendezi a helyzetet és egy hónapon belül befejezi a műveletet, a problémák elkerülhetők. Ugyanakkor hosszabb beavatkozás esetén Ukrajna bizonyos nehézségekre számíthat:
- Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ugyanis szintén érdeklődhet a rakéták iránt;
- Izrael pedig saját készleteit is feltöltené a háború után.
A szakértő hangsúlyozta, hogy Irán belső politikai viszonyai rendkívül kiszámíthatatlanok. A hatalomért folyó küzdelem, a klán- és pártcsoportok befolyása, sőt a nyugati és délnyugati tartományok esetleges elszakadása is befolyásolhatja a konfliktus kimenetelét.
„A helyzet akár hosszú, polgárháborús szakaszba is fordulhat, hasonlóan Szíriához” – összegezte Kovalenko.
Donald Trump amerikai elnök azonban hétfőn azt mondta, hogy az Irán elleni katonai konfliktus „nagyjából négy hétig” tarthat, vagy akár ennél rövidebb idő alatt is lezárható, mivel szerinte eleve ilyen időtávra tervezték a műveletet Irán ellen.
Hangsúlyozta, hogy nyitott további tárgyalásokra az iráni vezetéssel, de nem tudta megmondani, mikor és miként kerülhet sor ezekre a beszélgetésekre, és azt is közölte, hogy az iráni oldal szerinte „későn” keresett egyeztetést.
Elemzők szerint azonban a háború akár hosszabbra is nyúlhat, különösen ha az Egyesült Államok célja nem csak Irán katonai képességeinek gyengítése, hanem a rezsim tartós meggyengítése vagy politikai változás előidézése. Az iráni válaszok, valamint a térségből érkező reakciók alapján nehéz pontos időkeretet előre jelezni, ezért a konfliktus heteken kívül akár hosszabb időszakot is igénybe vehet.
Fogják a hasukat az oroszok, úgy nevetnek Európán: ezek az uniós országok maradnak most gáz nélkül, megbukott Ursula von der Leyen nagy terve – eljött Putyin pillanata
Így válik átokszóvá a varázsige: diverzifikációnak becézte Európa a lecsavarodást az orosz gázról, most a sebeit nyalogathatja. Az iráni konfliktus nyomán 45 százalékkal megugrott a földgáz ára Európában – ez a közel-keleti tavasz megint nem olyan lesz, mint amire egykor az európai liberálisok behűtötték a pezsgőt. Most más okból.
