Fogcsikorgatós lesz így a betárolás Európában idén és jövőre, Katar bedobta a törülközőt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságUgyan a tél vége közeledik, és a földgázfogyasztás lassul Európában, de a készletek szokatlanul alacsony szinten állnak. A Kyos energetikai elemzőcég szerint az európai föld alatti gáztárolók töltöttségi szintje február 28-án 30 százalékon állt, míg az LNG-importterminálokon 54,2 százalék volt a töltöttség – írja az Origo, kitérve arra, hogy a magyarországi töltöttségi szintet 34,9 százalékra adta meg a cég ugyanerre a napra. Ezekhez az értékekhez még hozzájönnek a vezetékrendszereken éppen cirkuláló mennyiségek, de a helyzet összességében háború nélkül is minimum figyelmet érdemelne, így viszont cseppet sem megnyugtató. A jelenlegi tárolási értékek átlag alattiak. A betárolási időszak hamarosan elkezdődik, a térségnek a nyár folyamán jelentős mennyiségű LNG-t kell importálnia ahhoz, hogy a következő fűtési szezon előtt újratöltse tárolóit. Kérdés persze, hogy milyen áron, azaz a helyzet hasonló az olajpiaci helyzethez: minél tovább állnak fenn a szállítási zavarok, annál magasabbra emelkedik az ár.
Nem csak olaj, hanem földgáz is áramlik a Hormuzi-szoroson
A lap elemzői értékelések alapján arról így, hogy a kialakult helyzet a legmegrázóbb sokkot jelentheti a gázpiacok számára azóta, hogy Oroszország négy évvel ezelőtti ukrajnai inváziója felforgatta a globális energiakereskedelmet. Ennek oka, hogy a közel-keleti államokban kitermelt földgáz nagy részét éppúgy a Hormuzi-szoroson át szállítják el tankerekben piacaikra, mint a kőolajat.
Bár a Közel-Keletről szállított LNG túlnyomó részét ázsiai országok vásárolják meg, bármilyen fennakadás fokozná a versenyt az alternatív beszerzési forrásokért – ami világszerte, így Európában is árfelhajtó hatással járna. Európa számára különösen a katari termelés fontos, mert miként a Világgazdaság ezen cikkéből kiderül, a közel-keleti ország komoly nyomásgyakorlással bír a kérdésben az EU-ra.
Csakhogy most Katart is elérték az iráni válaszcsapások: miként megírtuk, két drón csapódott be energiaipari létesítményekbe az iparvárosként ismert Rasz Laffan és Meszajid területén, ami miatt felfüggesztették a termelést a Rasz Laffan-i komplexumban. Ezt a világ egyik legnagyobb földgáztermelő vállalata, a QatarEnergy jelentette be.
Az európai gázárak közel 50 százalékkal emelkedtek a hír hatására hétfő délután.
A hírben kiemelik, hogy Európa különösen kitett a kockázatoknak, amelyek a mostani közel-keleti háborús krízis miatt felerősödnek.
Az iráni háború lezárásának még lehetséges forgatókönyvei sem ismertek igazán, a katonai csapásokban együttműködő Izrael és az Egyesült Államok egyelőre csupán a műveletek céljáról, azaz az iráni rezsim megtöréséről beszélt. Vélhetően arra kell készülni, hogy a tavasszal kezdődő betárolási időszak, valamint a 2027-es – különös tekintettel arra, hogy az EU jövőre száműzné az olcsó gázt Európából – jóval drágább gázárakkal fog indulni, mint azok, amelyek a tavalyi betárolási időszaknál voltak láthatók.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
