Rossz hír érkezett a külföldön rekedt turisták számára, de a most utazóknak is figyelni kell egy fontos dologra a biztosítással kapcsolatban
A külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis az ott pirossal jelölt országokba való utazásra a biztosítók nagy többsége nem vállal kártérítési teljesítést – írta cikkében az Origo.
Erre számíthatnak a háborús helyzetben a biztosítóktól az utazók
Mi történik, ha egy kedvelt turistacélpont hirtelen háborús térséggé válik, s ennek az éppen ott tartózkodó magyarok is elszenvedői valamilyen formában? – kérdezik ezekben a napokban egyre többen. A CLB biztosítási alkusz cég leszögezi: a biztosítás nem a háború, hanem a kiszámíthatatlanság ellen véd. Feltéve, ha a kár olyan országban keletkezik, amelynek a beutazási kockázati besorolása a külügyminisztérium szerint zöld, vagyis problémamentes volt. Sajnos előfordulhat, hogy a kiutazáskor még szabad besorolású ország váratlanul veszélyessé válik, mint ahogy az a napokban Dubajban történt, amikor háborús rakétatámadás érte a gyanútlan külföldi turistákat is. Ilyenkor jogos a kérdés: hogyan tud segíteni a biztosító a helyszínen bajbajutottakon?
Mi történik azokkal, akik éppen ott vannak, ott ragadtak?
A biztosítók többsége nem vállal kártérítést közvetlen hadi cselekményekből adódó károkra, ennek ellenére nem teljesen kilátástalan a helyzet – szögezi le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója. Jó tudni azonban egy fontos, meghatározó körülményről:
ha az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úti cél, és a konfliktus utólag, vagyis a kint tartózkodás idején eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti.
A járattörléssel, az ott-tartózkodás kényszerű meghosszabbításával és a hazautazással járó pluszköltségek megtérítését az aktuális feltételek megléte vagy esetleges totális hiánya alapján mérlegelik a biztosítók. Vagyis a helyzet egyáltalán nem fekete vagy fehér.
Komoly probléma, s valódi kockázat az infrastruktúra leállása egy váratlan fegyveres támadás következtében – szögezi le a szakértő. Ez esetben lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, akadozik vagy teljesen megbénul a közösségi közlekedés, telítődnek a kórházak, stb. Németh Péter szerint fontos tudni, hogy
a helyi infrastruktúra megszűnése jelentősen befolyásolja, adott esetben teljesen lehetetlenné teszi, hogy a biztosítók teljesítsék a szerződésben vállaltakat.
Hiszen ha nincs elérhető repülőjárat, akkor lehetetlen azonnali szállítással kimenekíteni az ügyfeleket, s ha a kórházak túlterheltek, a biztosító sem tud üres ágyat varázsolni. A biztosítók pedig nem küldenek felmentő sereget, „csak” szerveznek, koordinálnak és igyekeznek megtalálni a körülményektől függő alternatív megoldásokat. Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem – teszi hozzá a CLB szakértője.
Ajánlott viselkedési kódex a háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:
- Maradjon a hivatalos csatornákon, és kövesse a helyi hatóságok és a magyar konzuli szolgálat tájékoztatását!
- Azonnal értesítse a biztosítója asszisztencia-központját akkor is, ha aktuálisan még nincs anyagi kár! Ott a „vonal” végén ugyanis tudni fogják, szükség esetén mely kórház működik, milyen útvonal járható, mikor indul egy evakuációs járat, stb. Sokszor az asszisztencia-szolgálat többet ér, mint maga a pénzügyi kártérítés.
- Ne pánikoljon, ne hozzon önálló, kockázatos döntést! Az egyéni menekülési kísérlet rosszabb lehet, mint a koordinált evakuálás.
- Dokumentáljon mindent! Szállás, pluszköltség, járattörlés, orvosi ellátás – mindenről legyen igazolás!
- Gondoljon a készpénzre és a digitális elérésre, hálózatkimaradás esetén ugyanis a bankkártya sem mindig működik. Utazás előtt nézze át a pénzügyi fedezetet!
- Ha bizonytalan, kérdezze meg a biztosítóját is!
