Újraindították a kobaltexportot Afrika szívében, vége a tilalom időszakának
A kongói kormányzat már évekkel ezelőtt kifejezte szándékát arra, hogy újragondolná a kobaltbányászat jelenlegi struktúráját, a tavaly februárba bevezetett exporttilalom kapcsán pedig a kormány azt közölte, hogy az intézkedés célja a piac stabilizálása és a globális túlkínálat miatt zuhanó árak megfékezése volt – írja az Origo. A nyári hosszabbításánál felmerült az exportkvóták újraosztása is, most viszont úgy tűnik, a kinshasai kormány elégedett a kialakult helyzettel, ezért decemberben feloldotta az exporttilalmat.
A kongói kormány elégedett a kobalt árával
A Kongói Demokratikus Köztársaság pénzügyminisztere, Doudou Fwamba az exporttilalom kivezetését bejelentő döntés kapcsán azt mondta, a tíz hónapos exportfelfüggesztés célja az volt, hogy „biztosítsák a nemzeti szuverenitást a nyersanyagok felett”. Elmondása szerint Kongó jelentős költségvetési bevételektől esett el a kobaltárak folyamatos csökkenése miatt. Fwamba szerint a kormány stratégiája sikeresnek bizonyult:
a kobalt tonnánkénti ára 22 ezer dollárról 54,55 ezer dollárra emelkedett.
A kongói kobaltbányászat jelentős szereplői közé a Glencore nevű bányaipari óriás mellett főként kínai cégek tartoznak. A kínai CMOC bányavállalat üzemelteti a Tenke Fungurume és a Kisanfu bányákat, amelyek a világ legnagyobb kobaltbányái közé tartoznak.
Arról ugyanakkor egyelőre nincs pontos információ, hogy mi lesz a 2025-re kiosztott, de a vállalatok által az exporttilalommal összefüggésben fel nem használt kvótákkal.
A KDK a világ legnagyobb kobalttermelője. Az amerikai földtani szolgálat (US Geological Survey) adatai szerint 2024-ben a globális kobalttermelés 76 százaléka származott az országból, ami mintegy 220 ezer tonnát jelent. A kobalt kulcsfontosságú alapanyag a lítiumion-akkumulátorok gyártásához, beleértve az okostelefonokban, valamint az elektromos autókban használt energiatárolókat is.
Az Origo cikkében kitér rá, hogy a hatalmas területű, 100 millió lakosú, tartományokba szervezett KDK-ban a kormány nem képes minden területen maradéktalanul érvényesíteni a központi államhatalmat. A helyzetet ugyanakkor tovább bonyolítja, hogy közben az Egyesült Államok is jelezte közvetlen érdeklődését a stratégiai fontosságú nyersanyag iránt, sőt, Kinshasa és Washington decemberben megállapodást írtak alá amerikai vállalatok katangai szerepvállalásáról. Az amerikai cégek megjelenése átrendezheti a jelenleg a kínai vállalatok által uralt kitermelési szerkezetet.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
