BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Olaj Venezuelából: kiderült, hová került a legtöbb belőle

Venezuela a világ legnagyobb ismert kőolajtartalékával rendelkezik, bár a kitermelése csekély volumenű, jelenleg a globális mennyiség mindössze 1 százalékét adja. Az, hogy a venezuelai olajból mennyi exportbevétel keletkezik, nagymértékben attól függ, mely piacokra jutnak el ténylegesen az olajszállítmányok, illetve jutottak, mert most már a Trump-kormányzat felügyelete alá került ez az ágazat.

A venezuelai olajexport korábbi szerkezetének felrajzolásához a 2023-as adatokra lehet támaszkodni: abban az évben a latin-amerikai ország 211,6 millió hordó nyersolajat exportált. Ennek több mint 90 százaléka mindössze két országba, Kínába és az Egyesült Államokba irányult. A részletes adatok szerint Kína volt messze a legnagyobb felvevőpiac: 2023-ban 144 millió hordó venezuelai nyersolajat importált, ami az ország teljes kőolajexportjának 68 százalékát tette ki írja az Origo. Az Egyesült Államok volt a második legnagyobb vásárló 48,5 millió hordóval, nagyjából 23 százalékos részesedéssel. Az országban főként a Mexikói-öböl partján találhatók a feldolgozásra alkalmas finomítók.

Lagunillas-zulia-venezuela,22-12-2015-,State,Oil,Workers,Pdvsa,Drill,A,Well,In, olaj
Kína és az Egyesült Államok volt korábban a venezuelai kőolaj legnagyobb vásárlója / Fotó: JBula_62 / Shutterstock (illusztráció)

Kínának jól jött a venezuelai kőolaj, de az Egyesült Államokba is bőven jutott

A lap szerint az adatokból látható, hogy a latin-amerikai országban a kőolajexport rendkívüli módon koncentrált volt: a kivitel több mint 90 százaléka két országba, Kínába és az Egyesült Államokba irányult. 

Ez az exportstruktúra magas geopolitikai és szankciós kitettséget jelent.

Miután a Trump-adminisztráció 2019 januárjában szankciókat vezetett be a venezuelai állami olajvállalat, a PDVSA ellen – gyakorlatilag kizárva a céget az amerikai pénzügyi rendszerből és a hagyományos, készpénzes értékesítésből –, a venezuelai kőolajexport jelentős része olajért cserébe nyújtott hitelek formájában zajlott tovább.

Ebben a konstrukcióban Kína vált a legfontosabb partnerévé. Az ázsiai ország az elmúlt évtizedben közel 50 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott Venezuelának (amelynek fennálló összege ma becslések szerint 10-12 milliárd dollár), és a törlesztés jelentős része kőolajszállítmányokkal, nem pedig készpénzben történt. 

Bár Venezuela nehéz, magas kéntartalmú kőolaja nehezebben finomítható, és kevesebb nagy értékű üzemanyagot – például benzint és gázolajat – ad, miközben több alacsonyabb értékű terméket, például bitument eredményez, Kína számára ez kifejezetten előnyösnek bizonyult. Kína hatalmas infrastrukturális és építőipari beruházásai miatt ugyanis jelentős a bitumen iránti kereslet, amelyhez a venezuelai kőolaj olcsó és bőséges alapanyagot kínált.

Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy Kubába a venezuelai olajkivitel alig néhány százaléka irányult. Kuba szempontjából azonban ez a teljes import 40-50 százalékát jelentette, és mint a Világgazdaság oldalán ebben a cikkben bemutattuk, ennek elmaradása végzetes lehet a kubai gazdaság, illetve a hétköznapi életvitel számára egyaránt.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.