BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Olaj Venezuelából: kiderült, hová került a legtöbb belőle

Venezuela a világ legnagyobb ismert kőolajtartalékával rendelkezik, bár a kitermelése csekély volumenű, jelenleg a globális mennyiség mindössze 1 százalékét adja. Az, hogy a venezuelai olajból mennyi exportbevétel keletkezik, nagymértékben attól függ, mely piacokra jutnak el ténylegesen az olajszállítmányok, illetve jutottak, mert most már a Trump-kormányzat felügyelete alá került ez az ágazat.

A venezuelai olajexport korábbi szerkezetének felrajzolásához a 2023-as adatokra lehet támaszkodni: abban az évben a latin-amerikai ország 211,6 millió hordó nyersolajat exportált. Ennek több mint 90 százaléka mindössze két országba, Kínába és az Egyesült Államokba irányult. A részletes adatok szerint Kína volt messze a legnagyobb felvevőpiac: 2023-ban 144 millió hordó venezuelai nyersolajat importált, ami az ország teljes kőolajexportjának 68 százalékát tette ki írja az Origo. Az Egyesült Államok volt a második legnagyobb vásárló 48,5 millió hordóval, nagyjából 23 százalékos részesedéssel. Az országban főként a Mexikói-öböl partján találhatók a feldolgozásra alkalmas finomítók.

Lagunillas-zulia-venezuela,22-12-2015-,State,Oil,Workers,Pdvsa,Drill,A,Well,In, olaj
Kína és az Egyesült Államok volt korábban a venezuelai kőolaj legnagyobb vásárlója / Fotó: JBula_62 / Shutterstock (illusztráció)

Kínának jól jött a venezuelai kőolaj, de az Egyesült Államokba is bőven jutott

A lap szerint az adatokból látható, hogy a latin-amerikai országban a kőolajexport rendkívüli módon koncentrált volt: a kivitel több mint 90 százaléka két országba, Kínába és az Egyesült Államokba irányult. 

Ez az exportstruktúra magas geopolitikai és szankciós kitettséget jelent.

Miután a Trump-adminisztráció 2019 januárjában szankciókat vezetett be a venezuelai állami olajvállalat, a PDVSA ellen – gyakorlatilag kizárva a céget az amerikai pénzügyi rendszerből és a hagyományos, készpénzes értékesítésből –, a venezuelai kőolajexport jelentős része olajért cserébe nyújtott hitelek formájában zajlott tovább.

Ebben a konstrukcióban Kína vált a legfontosabb partnerévé. Az ázsiai ország az elmúlt évtizedben közel 50 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott Venezuelának (amelynek fennálló összege ma becslések szerint 10-12 milliárd dollár), és a törlesztés jelentős része kőolajszállítmányokkal, nem pedig készpénzben történt. 

Bár Venezuela nehéz, magas kéntartalmú kőolaja nehezebben finomítható, és kevesebb nagy értékű üzemanyagot – például benzint és gázolajat – ad, miközben több alacsonyabb értékű terméket, például bitument eredményez, Kína számára ez kifejezetten előnyösnek bizonyult. Kína hatalmas infrastrukturális és építőipari beruházásai miatt ugyanis jelentős a bitumen iránti kereslet, amelyhez a venezuelai kőolaj olcsó és bőséges alapanyagot kínált.

Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy Kubába a venezuelai olajkivitel alig néhány százaléka irányult. Kuba szempontjából azonban ez a teljes import 40-50 százalékát jelentette, és mint a Világgazdaság oldalán ebben a cikkben bemutattuk, ennek elmaradása végzetes lehet a kubai gazdaság, illetve a hétköznapi életvitel számára egyaránt.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.