Az OPEC feltette a kezét Amerika venezuelai kalandja után, ujjal se nyúlnak a kitermeléshez
Hiába a venezuelai politikai földrengés és az amerikai beavatkozás, az Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nem kíván belenyúlni az olajpiacba: a termelői szövetség a következő hónapokban változatlanul hagyja a kitermelést. A döntés mögött nem erődemonstráció, hanem óvatosság áll – az olajpiac ugyanis már most is túlkínálattal küzd, miközben a kereslet növekedése látványosan lassul.
Tíz perc, nulla meglepetés
A Szaúd-Arábia és Oroszország vezette OPEC+ vasárnapi, mindössze tízperces videókonferenciáján megerősítette:
az első negyedév végéig nem növelik a termelést.
Ezzel fenntartják a még novemberben elfogadott irányt, amely tavaly véget vetett a gyors ütemű kitermelésbővítésnek. A tárgyaláson – a résztvevők szerint – még szóba sem került Venezuela, mivel a helyzet túl friss és kiszámíthatatlan ahhoz, hogy érdemi következtetéseket vonjanak le belőle.
Rosszkor jött sokk
Pedig az időzítés nem lenne érdektelen.
Az olajárak közel négyéves mélyponton mozognak, miközben egyre több előrejelzés figyelmeztet rekordméretű globális túlkínálatra.
A venezuelai hatalomváltás csak tovább növeli a bizonytalanságot egy olyan piacon, amelyet már így is geopolitikai feszültségek sora terhel.
Mitől ideges a piac?
- tartósan alacsony olajárak
- lassuló globális kereslet
- egymást érő geopolitikai konfliktusok
- várható rekordméretű túlkínálat
Az OPEC most nem hős akar lenni
Elemzők szerint az OPEC+ tudatosan kivárásra játszik. A szervezet inkább megőrzi a mozgásterét, semmint hogy újabb sokkot vigyen be egy eleve ingatag piacra. Bár Donald Trump amerikai elnök dollármilliárdos amerikai beruházásokat ígért Venezuela romokban heverő olajiparának újjáépítésére, a szakértők nem számítanak gyors fordulatra. Trump világossá tette: a venezuelai olajat sújtó szankciók egyelőre érvényben maradnak.
Papíron olajnagyhatalom, a valóságban nem
Venezuela papíron a világ legnagyobb olajtartalékaival rendelkezik, a valóságban azonban messze van ettől.
Az ország jelenleg napi mintegy 800 ezer hordó olajat termel – ez alig harmada a tíz évvel ezelőtti szintnek, és a globális kínálat kevesebb mint egy százalékát adja.
A Washington által gyakorolt nyomás és a tankerek lefoglalása tovább rontotta a helyzetet: az Orinoco-övezetben a termelés negyedével esett vissza.
Mi kellene a feltámadáshoz?
A Kpler elemzői szerint:
- rövid távon legfeljebb napi plusz 150 ezer hordó jöhetne vissza,
- a szankciók feloldása nélkül ez sem reális,
- a napi 2 millió hordós szinthez mélyreható reformok és óriási nemzetközi befektetések kellenének.
Nem csak Venezuela a gond
Mindeközben az OPEC+ más tagjait sem kerülik el a kockázatok. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek között feszültség alakult ki a jemeni konfliktus miatt, Oroszországot továbbra is szankciók sújtják az ukrajnai háború következményeként, Iránban pedig tömegtüntetések zajlanak a valuta összeomlását követően. Mindezek ellenére az olajpiac jelenleg bőségesen ellátott.
A Nemzetközi Energiaügynökség 2026-ra rekordtöbbletet vár, miközben a Trafigura szerint akár „szupertúlkínálat” is kialakulhat. A Brent ára hordónként 61 dollár alá csúszott, tavaly 18 százalékot esett, miközben az Egyesült Államokban, Brazíliában és Kanadában tovább nő a termelés, Kínában viszont lassul a kereslet.
A „nemdöntés” is döntés
Ebben a környezetben az OPEC+ számára a kivárás a legkisebb kockázat: a kartell egyelőre nem kíván ütközni sem a piaci realitásokkal, sem az amerikai geopolitikai játszmákkal – és ezzel hallgatólagosan elismeri, hogy most nem ő diktálja a tempót.
