Alakul a indiai-brazil tengely, borsot törhetnek Kína és Amerika orra alá
A kritikus ásványkincsekről és a ritkaföldfémekről írt alá szombaton megállapodást Narendra Modi indiai miniszterelnök és Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök Újdelhiben.
Indiai–brazil megállapodás a globális ellátási láncok erősítésére
A szerződést – amely révén a két ország megerősíti együttműködését e két területen – Modi fontos lépésnek nevezte a globális ellátási láncok megerősítése felé, egyúttal emlékeztetett arra, hogy Brazília hazája legnagyobb kereskedelmi partnere a latin-amerikai régióban.
Hozzátette azt is, hogy a felek az elkövetkezendő öt évben húszmilliárd dollár fölé kívánják emelni a kétoldalú kereskedelmi forgalmukat, illetve hangsúlyozta, hogy Brazíliaváros és Újdelhi együttműködése mélyülni fog a védelmi kapcsolatok terén is.
A világ legnépesebb országának számító India a brazil export tizedik legnagyobb piacát jelenti. Lula a sajtónak elmondta, hogy a megállapodás több befektetést irányoz elő a kritikus ásványkincsek és a megújuló energia terén.
Brazília rendelkezik ugyanis a világ második legnagyobb készletével ezekből az anyagokból, amelyek számos termékhez szükségesek,
- az elektromos járművektől
- a napelemeken
- és okostelefonokon át
- a repülőgép-hajtóművekig
- és az irányított rakétákig.
Lazítani a függőségen
India pedig igyekszik csökkenteni a domináns Kínától való függőséget ezen a területen.
A csúcskategóriás termékek – köztük a fegyverrendszerek – gyártásához szükséges kritikus ásványok kitermelése, de főként a feldolgozásuk ugyanis egyre inkább Peking ellenőrzése alá került, ami mind jobban aggasztja a világ országait, különösen a fejlődő gazdaságokat, például Indiát.
India és Brazília mindezért a kritikus ásványok feldolgozására is át kíván térni, ahelyett, hogy továbbra is pusztán nyersanyagszállítók maradnának.
Újdelhi és Brazíliaváros szorosabb kapcsolatokra törekszik, miután Donald Trump amerikai elnök mindkét országot 50 százalékos vámmal sújtotta. Az indiai vámokat ezt követően 18 százalékra csökkentették, mivel India a hónap elején kereskedelmi megállapodást írt alá Washingtonnal.
A szerződés részleteit nem ismertették
Ezt a megállapodást azonban potenciálisan felboríthatja az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának pénteki ítélete, amely hatályon kívül helyezte a Donald Trump elnök által tavaly bevezetett számos vámot. Az ítélet után Trump 10 százalékos globális vámot vetett ki a külföldi árukra.
A szombaton megkötött indiai–brazil megállapodás nem sokkal azután született, hogy India csatlakozott az Egyesült Államok vezette Pax Silica kezdeményezéshez is, amelynek célja ellenálló ellátási láncok kiépítése a félvezetők, a mesterséges intelligencia és a kritikus ásványok területén.
India a maga részéről a világ harmadik legnagyobb ritkaföldfém-tartalékával rendelkezik. A szerződés részleteit egyelőre nem tárták a nyilvánosság elé. Lula a tervek szerint Dél-Koreába utazik tovább, ahol találkozik I Dzsemjong elnökkel és részt vesz egy gazdasági fórumon is.
