Feszültség az Egyesült Államokban: Trump gigaberuházásokat vár az olajszektortól
Trump a találkozó elején kijelentette: ha a meghívott cégek nem kívánnak részt venni a programban, más vállalatok készen állnak a belépésre.
Az elnök szerint az Egyesült Államok és Venezuela „jól együttműködik” az ország leromlott energiainfrastruktúrájának helyreállításában, és amerikai vállalatok „százmilliárd dolláros nagyságrendben” fektetnének be az olajkitermelés bővítésébe. A sajtó kizárása mellett lefolytatott megbeszélések után Trump részletek közlése nélkül „nagyszerű találkozóról” és „egyfajta megállapodásról” tett említést.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok dönt arról, mely cégek léphetnek be a venezuelai piacra, és kormányzata kész garantálni a beruházók fizikai és pénzügyi biztonságát, bár ennek részleteit nem ismertette. Chris Wright energiaügyi miniszter szerint
reális lehetőség az amerikai Export-Import Bank bevonása a projektek finanszírozásába a kockázatok csökkentése érdekében.
Az Exxon Mobil vezérigazgatója, Darren Woods szerint Venezuela jelenlegi jogi és gazdasági környezete
nem alkalmas befektetésre,
és jelentős változásokra lenne szükség a jogi és kereskedelmi keretekben. A ConocoPhillips vezérigazgatója, Ryan Lance felidézte, hogy cége mintegy 12 milliárd dollárt veszített a korábbi venezuelai államosítások során. A Chevron vezetője a meglévő, korlátozott jelenlétről beszélt; a Chevron az egyetlen nagy amerikai olajcég, amely jelenleg is működik Venezuelában, vegyesvállalat formájában.
Venezuela a világ legnagyobb bizonyított kőolajkészletével rendelkezik,
mintegy 303 milliárd hordóval, ami a globális tartalékok körülbelül 17 százaléka. A készletek túlnyomó hányada azonban nehézolaj, amelyet speciális technológiával lehet csak finomítani. Az Egyesült Államok Mexikói-öböl menti finomítóinak egy része alkalmas a venezuelai nehézolaj feldolgozására.
Peking is szaglászik Venezuelában
Jogilag Pekingé a venezuelai olaj egy része. Kína hatalmas hiteleket nyújtott Caracasnak, most futhat a pénze után. Donald Trump elnök határozottan állítja, hogy személyesen az ő kezében van az ellenőrzés a venezuelai olaj felett, van azonban egy kis gond: annak az olajnak egy része Kína tulajdona a Caracasszal évekkel korábban kötött szerződések alapján, ami diplomáciai vitát okoz majd a világ két legnagyobb gazdasága között.
Elemzők egy része szerint az amerikai elnök célja a 2020-ashoz hasonló kereskedelmi megállapodást kötni Kínával, és megpróbálja stabilizálni a kapcsolatokat a két ország között.
Hiszen áprilisban Pekingbe készül, hogy megvédje a törékeny tűzszünetet, amelyet a vámháborúban kötött Hszi Csin-ping elnökkel.
„Úgy tűnik, az amerikai kormányzat arra összpontosít, hogy elkerülje a szükségtelen eszkalációt vagy ismét felbosszantsa Pekinget, miközben használja a kezében lévő adukat” – mondta az AP amerikai hírügynökségnek Craig Singleton, a Foundation for Defense of Democracies nevű agytröszt kínai programjának vezetője.
Nem hiszi, hogy Trump kockáztatná, hogy Venezuelát „olyan gyújtóponttá tegye, amely bonyolítja a kereskedelmi dinamikát vagy az elnök személyes kapcsolatait Hszi Csin-pinggel”.
Egyes becslések szerint Venezuela legalább tízmilliárd dollárral tartozik még Kínának, és a hitelt az immár New York-i börtönben ülő Nicolás Maduro olajjal törlesztette. Peking az elmúlt több mint két évtizedben szoros kapcsolatokat ápolt latin-amerikai országokkal, köztük Venezuelával is, és milliárdokat fektetett az olajiparába.
