Kanadai csúcspolitikus kerül Zelenszkij mellé: a miniszterelnök-helyettesre bíznák Ukrajna gazdaságát
Ukrajna gazdasági megerősítésére koncentrál a kijevi vezetés: Volodimir Zelenszkij hétfőn gazdaságfejlesztési tanácsadónak nevezte ki Chrystia Freelandet, Kanada volt miniszterelnök-helyettesét. Az elnök szerint Freeland nemzetközi tapasztalata és befektetésösztönzési gyakorlata fontos szerepet játszhat a háború által sújtott ukrán gazdaság stabilizálásában.
Zelenszkij az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: Ukrajnának most egyszerre kell növelnie belső ellenálló képességét és felkészülnie a jövőre. Megfogalmazása szerint erre
- egyrészt azért van szükség, hogy az ország gyorsan elindíthassa az újjáépítést, amennyiben a diplomáciai erőfeszítések rövid időn belül eredményt hoznak,
- másrészt pedig azért, hogy megerősítse védelmi képességeit arra az esetre, ha a nemzetközi partnerek késlekedése miatt a háború elhúzódna.
Chrystia Freeland 2019 és 2024 között töltötte be Kanada miniszterelnök-helyettesi tisztségét, jelenleg is a kanadai parlament tagja. Emellett Ottawa hivatalos ukrajnai különmegbízottjaként dolgozik, így a kinevezés szorosabbra fűzi az ukrán–kanadai együttműködést. Freeland szakmai tapasztalata révén Kijev abban bízik, hogy erősítheti befektetésösztönzési politikáját és hosszabb távon a gazdasági stabilizáció esélyeit.
Ursula von der Leyenék elutasították Zelenszkij kérését – nem kapnak kivételt, fizethetik az új vámot
Ukrajna mentességet kért az Európai Bizottságtól az energetikai infrastruktúráját ért kiterjedt károk miatt a karbonhatár-kiigazítási mechanizmus korlátozásai alól Ursula von der Leyentől. Az Európai Bizottság elnöke azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az intézkedés hatása a háború sújtotta gazdaságra kisebb lesz annál, mint amitől Kijev tart.
Az Európai Unió 2026. január 1-jén életbe lépteti történelmi jelentőségű szén-dioxid-vámját, a karbonhatár-kiigazítási mechanizmust (CBAM), annak ellenére, hogy a lépést jelentős nemzetközi ellenállás és az európai ipar részéről költségnövekedéstől és adminisztratív terhektől való félelem kíséri.
A CBAM hat ágazatra – köztük az acélra, cementre, alumíniumra és az elektromos áramra – terjed ki, célja pedig az, hogy megakadályozza: az uniós vállalatokat olcsóbb, nagyobb szennyezéssel előállított importtermékek szorítsák ki a piacról.
A rendszer az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez (ETS) kapcsolódik, és fokozatosan lép a jelenlegi ipari kibocsátási kvóták helyébe, amelyeket 2034-ig vezetnek ki.
