Ursula von der Leyenék váratlanul bekeményítettek: elutasították Zelenszkij kérését – nem kapnak kivételt, fizethetik az új vámot
Ukrajna mentességet kért az Európai Bizottságtól az energetikai infrastruktúráját ért kiterjedt károk miatt a karbonhatár-kiigazítási mechanizmus korlátozásai alól Ursula von der Leyentől. Az Európai Bizottság elnöke azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az intézkedés hatása a háború sújtotta gazdaságra kisebb lesz annál, mint amitől Kijev tart – számolt be a Financial Times.
Az Európai Unió 2026. január 1-jén életbe lépteti történelmi jelentőségű szén-dioxid-vámját, a karbonhatár-kiigazítási mechanizmust (CBAM), annak ellenére, hogy a lépést jelentős nemzetközi ellenállás és az európai ipar részéről költségnövekedéstől és adminisztratív terhektől való félelem kíséri.
A CBAM hat ágazatra – köztük az acélra, cementre, alumíniumra és az elektromos áramra – terjed ki, célja pedig az, hogy megakadályozza: az uniós vállalatokat olcsóbb, nagyobb szennyezéssel előállított importtermékek szorítsák ki a piacról.
A rendszer az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez (ETS) kapcsolódik, és fokozatosan lép a jelenlegi ipari kibocsátási kvóták helyébe, amelyeket 2034-ig vezetnek ki. A bizottság decemberben tette közzé az első becsléseket az importőrökre háruló költségekről.
Elemzők szerint az új teher éves szinten meghaladhatja a tízmilliárd eurót, míg egyes számítások szerint 2035-re akár 37 milliárd euróra is nőhet, a bevételek döntő része pedig az EU költségvetésébe kerülne.
Brüsszel a CBAM-et kulcsfontosságú klímapolitikai eszköznek tekinti, amely nemcsak az uniós ipart védi, hanem más országokat is karbonárazási rendszerek bevezetésére ösztönöz. Bár a mechanizmus népszerűtlen az EU nagy exportpartnerei körében, több ország – köztük Kína, Brazília, Mexikó, Japán és Kolumbia – már hivatkozott rá saját kibocsátáskereskedelmi rendszereinek kialakításakor vagy bővítésekor. Kína például az acélágazatra is kiterjesztené ETS-ét, részben a CBAM hatására.
A rendszer erős kritikákat váltott ki
Kína, India és Brazília szerint a CBAM valójában protekcionista kereskedelmi eszköz környezetvédelmi köntösben. Az ügy a novemberi COP30 klímacsúcson is napirendre került, miközben az EU és India közötti kereskedelmi tárgyalásokat is megnehezítette, hogy Brüsszel elutasította Újdelhi mentességi kérelmét. Az indiai acélipar különösen érintett, mivel az ágazat az ország szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 12 százalékáért felel, és exportjának több mint harmada Európába irányul.
Az üzleti szereplők szerint a CBAM bevezetése rövid távon komoly zavarokat okozhat, mivel sok cég még mindig nem látja pontosan, milyen költségekkel kell számolnia. Az EU ugyanakkor elismerte, hogy a tesztidőszak túl bonyolult volt, ezért módosított a szabályokon, több terméket vont be a rendszerbe, és szigorított a kiskapuk ellen.
A CBAM így egyszerre jelent komoly klímapolitikai elköteleződést, gazdaságpolitikai eszközt és új geopolitikai feszültségforrást, amelynek valódi hatásai az elkövetkező években válnak majd igazán láthatóvá.
