Itt a felvétel: így fenyegette meg Zelenszkij Magyarországot, hogy elvágja a Barátság olajvezetéket

Január 27. óta nem érkezik egy csepp olaj sem a Barátság kőolajvezetéken keresztül Magyarországra, miután egy orosz támadás során megsérült a vezeték melletti tárolóegység. Erre hivatkozva az ukránok nem indították újra a szállítást. Pedig a kormány állítása szerint február 7. óta minden akadály elhárult a Barátság kőolajvezeték újraindítása előtt, ám az ukránok továbbra is halogatnak. 

Itt a felvétel: így fenyegette meg Zelenszkij Magyarországot, hogy elvágja a Barátság kőolajvezetéket

Azonban nem teljesen előzmény nélküli a mostani eset. Tavaly augusztusban Volomidir Zelenszkij államfő az ukrán függetlenség ünnepén tartott sajtótájékoztatóján lényegében megfenyegette Magyarországot. Azt kérdezték az újságírók az elnöktől, hogy mennyivel növeli Ukrajna EU-csatlakozási esélyeit a magyar vétó feloldására, ha Kijev tovább támadja a Barátság kőolajvezetéket. 

– mondta Zelenszkij, aki egyértelműen a Barátság olajvezeték létére utalt. Szijjártó Péter külgazdasági külügyminiszter ugyanakkor elítélte az ukrán államfő nyilatkozatát. „Volodimir Zelenszkij arra használta Ukrajna állami ünnepét, hogy durván megfenyegesse Magyarországot. Magyarország határozottan visszautasítja az ukrán elnök fenyegetőzését” – írta.

A dízelstop után az uniós hitelt is blokkolja a kormány 

A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Barátság újraindításának halogatása mögött politika döntés van a háttérben, ami a legfelső szinten született meg. „Az, hogy Ukrajna nem indítja el az olajszállítást Magyarország irányába, egy politikai döntés, amelyet maga az ukrán elnök hozott meg” – fogalmazott Szijjártó Péter múlt szerdán, amikor bejelentette, válaszul az ukránok döntésére

Egyúttal Szlovákia és Magyarország is él azzal a lehetőséggel, hogy mindkét ország importálhat orosz kőolajat tengeri útvonalon. A Mol meg is rendelte az orosz kőolajat tengeri szállításra, összesen 500 ezer tonnát. Ez a szállítmány nagyjából március első napjaira tud beérkezni a horvátországi kikötőbe, onnan pedig öt-tíz napba kerül, amíg a Mol két magyarországi, illetve szlovákiai finomítójába ez a kőolaj eljut.

Bár egy nappal később a kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, hogy a kormány további válaszlépéseket vizsgál, így felmerült, hogy hazánk Ukrajna felé leállítja a villamosenergia-exportot, nagyon úgy tűnik, egyelőre elvetették. Vasárnap összeült az Energiabiztonsági Tanács, miután Szijjártó Péter azt nyilatkozta, hogy Kárpátalját, az ott élő magyarokat is súlyosan érintené, ha Magyarország az Ukrajnába irányuló áramszállítást is leállítaná. Ezért a kérdést nagyon óvatosan kell kezelni, „a kormánynak nem az ott élő emberekkel, hanem az ukrán kormánnyal van vitája” –  mondta a külügyminiszter. De azonfelül, hogy Magyarország blokkolja a 90 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának, Szijjártó azt is bejelentette, hogy a legújabb szankciós csomagot is blokkolni fogja a kormány.

Ugyanakkor Robert Fico nem volt rest meglépni az ukránok számára fájó döntést, a szlovák kormányfő szombaton jelentette be, hogy hétfőtől leállítja a villamosenergia-exportot, amennyiben nem indul újra a Barátság vezetéken a szállítás.

A horvátok továbbra is keresztbe tesznek 

A horvátok sem könnyítik meg helyzetünket, határozottan elutasították Magyarország és Szlovákia kérését, hogy az Adria-vezetéken keresztül tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását. Zágráb szerint készek segíteni az ellátásbiztonság fenntartásában, de kizárólag nem orosz eredetű olajjal. „Kérjük Horvátországot, hogy tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását Magyarország és Szlovákia számára az Adria-vezetéken keresztül, mivel a szankciók alóli mentességünk lehetővé teszi a tengeri úton történő importot, ha a vezetéki szállítás megszakad” – áll Szijjártó Péter külügyminiszter és Denisa Saková szlovák energetikai miniszter közös levelében, amit a horvát gazdasági miniszternek, Ante Susnjarnak címeztek, hogy Horvátország engedjen.

Susnjar erre úgy reagált, hogy Horvátország segít a partnereinek, de a segítség nem orosz olajat jelent, hanem kizárólag nem orosz eredetű nyersanyagot. „A Janaf kapacitása elegendő, és nincs technikai akadálya a kőolajimportnak” – mondta, hozzátéve, hogy a segítség az európai jogszabályokkal és az OFAC-szabályokkal összhangban történhet. 

Továbbra sem tudjuk, mi Magyar Péter véleménye a Barátság leállításáról

Közben egyre feltűnőbb, hogy továbbra sem szólal meg a kérdésben Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki valamilyen háttéralkut köthetett az orosz energiahordozókról való leválásáról Münchenben. Egyedül Kapitány István szólalt meg, aki elsősorban a diverzifikáció hiányát rótta fel a kormánynak, félreérthetetlenül utalt arra, hogy Magyarországnak le kellene válni az orosz olajról és helyette az Adriát kellene előnyben részesítenie. Ezt a feltételezést erősíti, hogy Münchenben Magyar Péter nemcsak a német kancellárra és a lengyel külügyminiszterrel, hanem a horvát kormányfővel is megbeszéléseket folytatott. De azt nem tudjuk, hogy miről született megállapodás a találkozón.