Csalással tiltották be az orosz gázt az EU-ban: Magyarország lépett, megtámadta a brüsszeli REPowerEU-rendeletet az Európai Bíróságon
Magyarország megtámadta az orosz energiaimportot betiltó, brüsszeli REPowerEU-rendelet az Európai Bíróságon, a per végigviteléhez azonban a kormánypártoknak meg kell nyerniük a választást – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn. A minisztérium közlése szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy mára hivatalosan is megjelent az a döntés, amelynek értelmében megtiltják az Európai Unió tagországai számára az orosz kőolaj és földgáz vásárlását.
„Szeretném világossá tenni, hogy Magyarország szempontjából csak drágább és kevésbé megbízható megoldások léteznek. Az orosz kőolaj és földgáz nélkül sem az ország energiaellátásának biztonsága nem garantálható, sem nem lehetséges a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása. Mi megvédjük a magyar embereket, megvédjük a magyar családokat, és nem engedjük, hogy Brüsszel megölje a rezsicsökkentést. Továbbra is az olcsó orosz kőolajra és földgázra alapozzuk Magyarország energiaellátásának biztonságát és a rezsicsökkentés fenntartását” – emelte ki Szijjártó Péter.
Emiatt nem volt szabályos az orosz gáz betiltása
A tárcavezető tudatta, hogy ennek érdekében a magyar kormány benyújtotta keresetét az Európai Bírósághoz, kérve az intézkedés megsemmisítését. A beadványukban az alábbi három fontos dologra hivatkoznak.
- Először is arra, hogy Brüsszelnek nem volt joga ilyen határozatot hozni, ugyanis energiahordozók importját csak szankciókkal lehetne megtiltani, az pedig egyhangú döntést igényelne.
- A második érv, hogy az EU-nak nincs is hatásköre ilyen intézkedést hozni, minthogy az alapszerződésben világosan kikötötték, hogy minden tagállam maga dönthet arról, hogy kitől, s milyen energiahordozókat vásárol.
- Harmadrészt pedig, az Európai Uniónak van egy szabálya, amit úgy hívnak, hogy az energiaszolidaritás elve. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az európai uniós országok energiaellátásának biztonságban kell lennie. Nyilvánvalóan ez a brüsszeli döntés ezt felrúgja, Magyarország esetében mindenképp.
A miniszter úgy vélekedett, hogy a per valószínűleg nagyjából egy és háromnegyed-két évig fog tartani.
„Ezt a pert tehát végig kell vinni. Ahhoz viszont, hogy ezt a pert végigvigyük, meg kell nyernünk a választást, hiszen látszik, hogy a másik oldalon sorakoznak azok a szakértők a nemzetközi energiavilágból, akik korábban is amellett lobbiztak, hogy végre ne Oroszországból vegyünk olcsó energiahordozókat, hanem vegyünk drágábban a nyugati vállalatoktól. Nyilvánvalóan, hogy ha a másik oldal nyerné a választást, ezt a pert nem vinnék végig, és akkor jönne a rezsiköltségek háromszoros emelkedése. Azt javaslom, ezt ne próbáljuk ki” – összegezte álláspontját Szijjártó Péter.
Intő példa Magyarországnak: levált az orosz gázról a szomszédos uniós ország, ez történt vele – drágán megfizetnek a rezsiért
Tóth Máté energiajogász január végi Facebook-bejegyzésében cáfolta azt a gyakran ismétlődő állítást, miszerint Csehország sikeresen levált az orosz gázról, míg Magyarország feleslegesen ragaszkodik az orosz energiahordozókhoz.
A poszt szerint az összehasonlításokban a cseheket hozzák fel példaként, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy más szomszédos országok – például Szlovákia és Ausztria – továbbra is jelentős mértékben orosz gázt használnak, miközben Lengyelország a földrajzi előnyei (tengeri hozzáférés) mellett lignites és szenes erőműveket is üzemeltet.
A bejegyzés végén Tóth arra figyelmeztet, hogy az olcsó orosz gázról való teljes leválás esetén a háztartások költségei jelentősen – akár három-négyszeresére – emelkedhetnének, hasonlóan a cseh példához.
