Szigorított pályán a dohányipar: amerikai zöld lámpa, kemény magyar szabályok – ezt hozza a nikotinpárna-piac terjedése

A hagyományos svéd snüssz továbbfejlesztett változata a modern, dohánymentes nikotinpárna. Egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA) először engedélyezte egy nikotinpárna-termékcsalád forgalmazását az USA piacán (FDA Authorizes Marketing of 20 ZYN Nicotine Pouch Products after Extensive Scientific Review | FDA), újabb mérföldkőhöz ért a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés. 

Az FDA Dohánytermékek Tudományos Tanácsadó Bizottsága (TPSAC) előtt immár az a tétje a tudományos bizonyítékok vizsgálatának, hogy módosított kockázatú dohánytermékként (MRTP) ismerjék el a nikotinpárnákat. A minősítés megadása FDA-vizsgálat alatt áll, az amerikai szervezet január utolsó hetében egyeztetett a gyártóval.

Jelzésértékű, hogy az FDA tudományos irodájának igazgatója értékelése szerint megalapozott az állítás, amely szerint a hagyományos cigarettáról nikotinpárnára váltás több előnnyel mint kockázattal jár a cigarettáról való teljes váltás esetén. Fontos részlet a hivatal észrevételei közül, hogy a fiatalok körében a nikotinpárnák használata jelenleg alacsony, és a vizsgált csökkentett kockázati állítás nem növelte a használati szándékot a fiatal felnőttek körében.

Dohány- és füstmentes, kedvezőbb kockázati profil

A nikotinpárna olyan, füstmentes, nikotinsót igen, de dohányt nem tartalmazó nikotintartalmú termék, amelyet a használó a felső ajak és az íny közé helyez. Így a nikotin a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel, és jut a véráramba, anélkül, hogy – füstmentessége révén – a hagyományos cigarettára jellemző, égésből származó káros anyagok keletkeznének, mint például kátrány vagy szén-monoxid. Ez a különbség egészségügyi szempontból élesen elválasztja a nikotinpárnákat a hagyományos éghető dohánytermékektől. 

Az FDA rendelkezésére bocsátott adatok szerint a nikotinpárna kisebb károsanyag-kitettséget jelent a felnőtt dohányosok számára, mint a cigaretta, és elősegítheti a cigarettáról való teljes átváltást. A forgalmazási engedély után az MRTP-minősítés hivatalosan is elismerheti a cigarettához képest kedvezőbb kockázati profilt, egyúttal engedélyezné ennek kommunikálását a felnőtt fogyasztók felé.

Iparági tapasztalatok szerint a nikotinpárnára váltó dohányosok többsége érdemben csökkentette napi cigarettafogyasztását, további jelentős részük pedig teljesen felhagyott a cigarettázással. Lényeges ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a jövőbeli eredményeket szabályozási, adózási, piaci, jogi és geopolitikai kockázatok egyaránt befolyásolhatják. Mindenesetre az FDA a nikotinpárnák közegészségügyre gyakorolt előmozdító hatását már a 2025. januári döntésével kifejezte.

Svéd példa: nem mindegy, hogy petárda vagy dinamit

A nikotinpárna a svéd snüssz továbbfejlesztett változatának tekinthető. A hagyományos skandináv megoldás – pasztőrözött, szájon át alkalmazott, égés nélkül – volt az első olyan orális dohánytermék, amely 2019-ben MRTP-minősítést kapott az FDA-tól, és amelyet összefüggésbe hoztak Svédország alacsony dohányzási arányával és a dohányzással kapcsolatos betegségek csökkenésével.

Karl Erik Lund, a Norvég Intézet több évtizedes tapasztalattal bíró kutatója az Aftenposten hasábjain kijelentette: a dohányzás egészségügyi kockázatainak döntő része nem magához a nikotinhoz, hanem az égéshez kapcsolódik, ezért

• a snüssz
• és a cigaretta

úgy hasonlítható össze, mint a petárda és a dinamit. A nikotinpárna ezt a logikát viszi tovább: nikotint juttat a szervezetbe szájon át, égés és füst nélkül, ami jelentősen csökkenti a káros és potenciálisan káros vegyületek képződését a cigarettához képest.

Szigorú a magyar szabályozás

Magyarországon a nikotinpárnák összetételét és forgalmazását már ma is szigorúan szabályozzák a közegészség-védelmi célok érvényesítése érdekében:

A termékcsomagolás gyerekzárral van ellátva, ezzel csökkentve a véletlen gyermekhozzáférés kockázatát. Kijelenthető, hogy a hazai keretek szigorúbbak, mint sok más európai országban a jelenleg tervezett vagy alkalmazott szabályozás, és célja, hogy minimalizálja a nikotinfüggőségen belüli kockázatokat, miközben lehetőséget ad a füstmentes alternatívák használatára a dohányzók között.