Csúcspolitikus építi az atombunkerét, máris kibukott, miért kell távoznia az EKB elnökének
Mint arról a Világgazdaság is beszámolt, sajtóértesülés szerint Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hónapokkal a mandátuma lejárta előtt távozhat posztjáról. Christine Lagarde 2019-ben kapta a megbízatását nyolc évre, ám a friss hír szerint a 2027. áprilisi francia választások előtt, vagyis még a mandátuma 2027. októberi lejárta előtt elhagyná a tisztségét. A döntés hátterében politikai időzítés állhat – mutat rá az Euronews.
Azt egyelőre nem tudni, hogy ennek mekkora valóságalapja van. Az EKB például nyomban az első újságcikk után cáfolta az értesülést, és hangsúlyozta, hogy Lagarde teljes mértékben a küldetésére összpontosít.
Emmanuel Macron és Friedrich Merz is a sajátjait ültetné pozíciókba
Az európai kormányok mindenesetre már egyeztetnek arról, hogy miként osszák fel a következő körben megüresedő pozíciókat. Ráadásul a nyugati politikai elit körében egyre nagyobb az aggodalom, hogy a szélsőjobboldali francia Nemzeti Tömörülés és német AfD akár kormányra is kerülhet. Marine Le Pen és pártfogoltja, Jordan Bardella jól szerepelnek a közvélemény-kutatásokban, ami felveti annak lehetőségét, hogy egy euroszkeptikus vezetés kerülhet hatalomra Franciaországban. Ez pedig megbéníthatja az Európai Unió fontos intézményeinek vezetői kinevezési folyamatait.
Itt jön képbe Lagarde lehetséges lemondása. Korai távozásával ugyanis
Lagarde lehetővé tenné, hogy Emmanuel Macron 2027-ben leköszönő francia elnök és Friedrich Merz német kancellár felügyeljék az utódja kinevezését. Ezzel pedig Európa két legnagyobb gazdaságának jelenlegi vezetése formálhatná az európai monetáris politika jövőjét.
Emmanuel Macron célja tehát, hogy még a francia elnökválasztás előtt a kulcspozíciókba a saját és a fennálló nyugati politikai elitnek megfelelő embereket ültesse, és elkerülje, hogy az euroszkeptikus Nemzeti Tömörülés kezébe kerülhessen a döntés.
Ide illik az is, hogy nemrég a Francia Nemzeti Bank elnöke, Francois Villeroy de Galhau is váratlanul bejelentette a korai távozását.
Európa csúcspolitikusai már egyeztetnek az utódról – spanyol és holland jegybankelnökök az EKB elnöki széke várományosi listáján
Az ING jegyzetében rámutat, hogy kevesebb mint egy éven belül ez a második alkalom, hogy felmerül Lagarde mandátumának idő előtti lezárása. Az ő elnöksége az első az EKB történetében, amelyet ilyen spekuláció övez.
Az EKB igazgatóságának az elnökön és alelnökön kívül négy további tagja van. Mindegyiküket az Európai Unió stratégiaalkotó szerve, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács nevezi ki nyolc évre. Jelenleg az elnök a francia Christine Lagarde, az alelnök a spanyol Luis de Guindos, a négy tag pedig az ír Philip Lane, az olasz Piero Cipollone, a holland Frank Elderson és a német Isabel Schnabel.
Carsten Brzeski, az ING elemzője úgy látja:
egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Lagarde, valamint Philip Lane és Isabel Schnabel igazgatósági tagok utódlása egy nagy csomagmegállapodás része lesz, amelyben Németország, Franciaország és Spanyolország az EKB igazgatóságában fenntartott pozícióit megtartaná.
Mivel a jegybanknak már két francia elnöke volt, egy harmadik esélye gyakorlatilag kizárt, így a következő EKB-elnöki posztért folytatott verseny Németország és Spanyolország között dőlhet el. Közben a holland jegybank korábbi elnöke, Klaas Knot sötét lóként tűnhet fel.
Egy német EKB-elnök esélyeit bonyolítja, hogy az Európai Bizottság elnöke is német. Igen valószínűtlen, hogy egyszerre két német vezesse az Európai Bizottságot és az EKB-t. Mivel Ursula von der Leyen mandátuma 2029-ben jár le, minél hamarabb születik döntés az EKB-ról, annál kisebb az esélye egy német elnökségnek – mutat rá a szakértő.
Klaas Knot is esélyes lehet az EKB elnöki posztjára, mint nevető sokadik várományos. Németország, Franciaország és Spanyolország ugyan ragaszkodnak ahhoz, hogy helyet kapjanak a jegybank Igazgatóságban, de ha a jelenlegi holland igazgatósági tag, Frank Elderson lemondana, akkor helyet adhatna Knotnak. Ilyenre volt már példa korábban, és a jövőben is megtörténhet.
Knotot egyre inkább „arany középút” jelöltként emlegetik, mivel tapasztalt szakember, aki a szigorú inflációellenes állásponttól egy mérsékeltebb, konszenzuskereső irányba mozdult el. Különösen vonzó lehet a német kormánynak, mivel Friedrich Merz német kancellár számára egyszerűbb lehet egy hasonló gondolkodású holland jelölt támogatása, mint egy német kinevezés politikai bonyodalmainak vállalása.
A Financial Times még decemberben végzett felmérést a szakértők körében, hogy kit látnának szívesen, és gondolnak esélyesnek az EKB elnöki posztjára. A válaszok alapján Klaas Knot, valamint Pablo Hernández de Cos, a Spanyol Nemzeti Bank korábbi kormányzója számítanak a legesélyesebb utódoknak.
Robbant a bomba, idő előtt távozik az EKB elnöke – sajtóértesülés
Christine Lagarde a hírek szerint még a 2027 októberében lejáró mandátuma előtt távozhat az Európai Központi Bank éléről, hogy a jövő áprilisi francia elnökválasztás előtt megnyissa az utat utódja kiválasztása előtt. Az EKB elnöke ezzel Emmanuel Macron és Friedrich Merz kezébe adhatná az EU egyik legfontosabb intézményének vezetői kinevezését.
