Kincset érő leleteket találtak az M1-es autópályán zajló munkálatok során – képek
A régészeti munkálatok magukban foglalják a történelmi források áttekintését, a légi felvételek vizsgálatát és a geofizikai kutatásokat is. Ennek a folyamatnak az a célja, hogy egyensúlyba hozza az infrastruktúra-fejlesztést a kulturális és történelmi értékek védelmével. 2025 őszén, a feltárások során a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei késő avar kori soros temető maradványaira bukkantak az M1-es autópálya építési területein. A felvételeket a leletek védelme érdekében, egyeztetve a régészekkel csak most hozták nyilvánosságra.
Több mint száz középkori sírt és Árpád-kori falut is találtak az M1-es autópálya bővítési munkálatai során
A területeken összesen több mint száz sír és lelet került elő, melyek a 8–9. század közötti időszakból származnak. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum szakemberei pedig egy 11. századi Árpád-kori, rövid ideig használt település nyomait tárták fel, házakkal, kemencékkel, árkokkal, jól látható településszerkezettel. A leletek elszállítása után meg is kezdődtek a bővítéshez szükséges földmunkák.
Gőzerővel zajlik az M1-es autópálya fejlesztése
Az M1-es autópálya bővítése szeptember 1-jén vette kezdetét Budapest és Győr között, amelynek során kétszer három sávosra bővítik a sztrádát. A beruházás közel 80 kilométeres szakaszt érint, az M0-stól a Concó pihenőig.
A munkálatok ütemezése a következő:
1. ütem: M0–Bicske (24 kilométer), határidő: 2028. augusztus 31.
2. ütem: Bicske–Concó pihenő, határidő: 2029. augusztus 31.
3. ütem: Concó–M19 csomópont (Győr), indulás: 2029 után
A Győr utáni szakaszon 2-szer 2 sáv + ITS-sáv épül az országhatárig.
Az M1 bővítése nem egyszerű sávbővítés, hanem egy ennél sokkal komplexebb, rendszerszintű fejlesztés.
További fotók a régészeti feltárásokról az Origo oldalán láthatók.
