Még februárban rábólinthat az IMF az Ukrajnának szánt, több mint nyolcmilliárd dolláros hitelprogramra
Ukrajna arra számít, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa heteken belül, akár még februárban hivatalosan jóváhagyja az új, 8,2 milliárd dolláros programját – mondta a Reutersnek Jurij Bucsa, az ország adósságkezelésért felelős vezetője.

Az ukrán gazdaságnak nagy szüksége van a Nemzetközi Valutaalap hitelprogramjára
Az új megállapodás a jelenlegi, 15,6 milliárd dolláros IMF-hitelkeretet váltaná fel, amivel segítene fenntartani az ukrán gazdasági stabilitást és az állami kiadásokat. Ukrajna minden anyagi segítségbe kapaszkodik, mivel a következő években várhatóan 140 milliárd dolláros költségvetési hiány várható.
Oroszország 2022-es inváziója óta Ukrajna több százmilliárd dollárnyi támogatásra szorult nyugati kormányoktól és intézményektől, valamint több mint 20 milliárd dolláros államadósság-átütemezést hajtott végre.
Jelenleg az új IMF-programra várunk, de az idei és a jövő évi számokban már mindenben megállapodtunk. A költségvetési hiányt meglévő kötelezettségvállalásokból fedezzük
– mondta az ukrán tisztviselő, ám óvatos a tekintetben, hogy hetek alatt tűzszünet jöhne az ukrajnai háborúban. Rámutatott, hogy egy tűzszünet sem vetne véget a pénzügyi nyomásnak, mivel még akkor is fenn kell tartaniuk egy erős és nagyszámú hadsereget, és fegyverkezniük kell.
Az ország adósságkezelésért felelős vezetője úgy látja, hogy Ukrajna nem fog kötvényt kibocsátani a háború véget érése után, inkább továbbra is kedvezményes, alacsony kamatozású hitelekre támaszkodik, valamint hrivnyában kibocsátott kötvényekre, amelyek nem jelentenek devizakockázatot.
Mivel az IMF-program úgynevezett adósságfenntarthatósági elemzésen (DSA) alapul, Bucsa elmondta, hogy a kormány nem tud garanciákat nyújtani állami tulajdonú vállalatok – például az Ukrán Vasút vagy a Naftogaz – adósságának átstrukturálásához.
Ukrajna a háború után elsősorban a hazai befektetőkre támaszkodna
Az idei év egy másik fő fókusza a háborús tőkekorlátozások kérdése lesz, amelyeket Ukrajna fokozatosan szeretne megszüntetni.
A következő fontos lépés az lehet, hogy a nemzetközi befektetők hazautalhassák az ukrán devizakötvények vásárlásakor befektetett tőkét.
Bucsa szerint ez fontos eleme annak a törekvésnek, hogy a jövőben több helyi valutában kibocsátott kötvényt értékesítsenek, és akár még a háború vége előtt is megvalósulhat.
Ukrajna együttműködik az európai elszámolóóriással, a Deutsche Börse tulajdonában lévő Clearstreammel is, hogy vonzóbbá tegye kötvénypiacát, és csatlakozna ahhoz az Európai Központi Bank TARGET2 rendszerhez, amely naponta több ezermilliárd eurónyi fizetést és tranzakciót számol el. „Nincs igazán örökölt rendszerünk, amihez ragaszkodnunk kellene, ezért szívesen építjük ki azonnal azt, ami a legjobban működik” – mondta Bucsa, hozzátéve, hogy a kormány várhatóan még idén keresni kezd egy „stratégiai” partnercéget a fejlesztéshez.
A tisztviselő azt is elmondta, hogy
szeretnék, ha Ukrajna bekerülne a feltörekvő piaci indexekbe, például a JPMorgan széles körben használt GBI-EM helyi államkötvényindexébe,
amely befektetői milliárdokat vonz. Ukrajnának 2022 márciusában csak egy kötvénye szerepelt az indexben, de azóta az lejárt. „Az a célunk, hogy kötvényeink indexképesek legyenek, és a hazai piac nagyon nagy és fenntartható finanszírozási forrássá váljon.”
Az új IMF-hitel megosztotta a közvéleményt
Az IMF-program egyik vitatott eleme az volt, hogy kisvállalkozók és magánvállalkozók egy része – évi egymillió hrivnya feletti bevétel esetén – áfa fizetésére lettek volna kötelezve. Ezzel fontos adóbevételi lyukat foltoztak volna be, mivel a háború kirobbanása óta ezek a jogi formák Ukrajnában széles körben elterjedtek, és vállalatok ezrei csökkentik ezen a kiskapun keresztül az adóterheiket.
A javaslat azonban a nyilvánosságra hozásának pillanatától kezdve óriási politikai és társadalmi ellenállásba ütközött. A tiltakozás hatására végül Volodimir Zelenszkij elnök és Julija Szviridenko miniszterelnök is szembefordult a tervezettel.
A hitelprogram még tavaly novemberben kapott előzetes jóváhagyást, a végső döntést azonban a szervezet igazgatótanácsa csak akkor hozza meg, ha a szükséges törvényeket elfogadják. A tervezet benyújtását február 10-re halasztották.
Ukrajna uniós hitelt és egyéb támogatást is kaphat
Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy idén és jövőre 90 milliárd euró összegű hitelt nyújt, amelyet az EU költségvetésének úgynevezett fedezeti tartaléka biztosítana. A 90 milliárd eurón túlmenően az Európai Bizottság akár 100 milliárd euró pénzügyi támogatást adhat Ukrajnának, melynek nagy része hitel formájában nyújtható. A bizottság a szükséges forrásokat a tőkepiacokon venné fel, ami tovább növelné az EU hitelfelvételi kötelezettségeiből eredő terheit – írta meg lapunk szerdán az Európai Számvevőszék (ECA) közlésére hivatkozva.



