Nagy bejelentést tett Elon Musk: különleges várost építene a Holdon – ekkor kezdődhet a gigantikus projekt

Újabb váratlan és igencsak ambiciózus kijelentést tett vasárnap Elon Musk. A milliárdos üzletember űripari cége, a SpaceX a figyelmét egy a Holdon építendő, önmagát fejlesztő város építésére fordítja, amely a tervek szerint kevesebb mint tíz év alatt valósulhat meg.

A Reuters beszámolója szerint a SpaceX továbbra sem tett le Elon Musk régóta dédelgetett álmáról, egy Mars-város építéséről. Azonban hozzátették, hogy a legfontosabb prioritás a civilizáció jövőjének biztosítása, és erre a Hold a gyorsabb megoldás. Musk X-en tett megjegyzései visszhangozzák a The Wall Street Journal pénteki elemzését, amely szerint a SpaceX közölte a befektetőkkel, hogy elsőbbséget ad a Holdra való utazásnak, és a Marsra való utazást későbbre halasztja.

Tavaly Musk még arról beszélt, hogy 2026 végéig legénység nélküli küldetést kíván küldeni a Marsra.

Az Amerikai Egyesült Államok kiélezett versenyben áll Kínával, mindkét nagyhatalom arra készült, hogy az ember visszatérhessen a Holdra ebben az évtizedben. Legutóbb az 1972-es Apollo 17-es küldetés során járt ember a Holdon.

Alig egy héttel ezelőtt Elon Musk bejelentette, hogy a SpaceX felvásárolta az általa vezetett mesterségesintelligencia- (MI) vállalatot, az xAI-t, egy olyan üzlet keretében, amely a rakétagyártó és műholdas vállalatot 1000 milliárd dollárra, az MI-vállalatot pedig 250 milliárd dollárra becsüli. Az elemzők úgy vélik, hogy ez a SpaceX számára egy lehetőség arra, hogy megerősítse az űrben elhelyezett adatközpontokra vonatkozó terveit, amelyeket Musk energiahatékonyabbnak tart a földi létesítményeknél, mivel az MI fejlesztésével a számítási teljesítmény iránti igény is megugrott.

Már 2026-ban megtörténhet a részvénykibocsátás

A SpaceX bízik benne, hogy a még idén megvalósuló nyilvános részvénykibocsátás akár 50 milliárd dollárt is hozhat, ami a történelem egyik legnagyobb nyilvános részvénykibocsátása lehet.

Elon Musk az X-en arról is beszámolt, hogy a NASA az idei évben a SpaceX bevételeinek kevesebb mint 5 százalékát teheti ki. A SpaceX a NASA Artemis Hold-programjának egyik fő vállalkozója, 4 milliárd dolláros szerződéssel, amelynek keretében űrhajósokat szállít a Hold felszínére a Starship segítségével. Musk hozzátette, hogy a SpaceX bevételeinek túlnyomó többségét továbbra is a Starlink rendszer biztosítja.

A vasárnapi nap egy másik szempontból is történelmi volt a vállalat életében. Az NFL-nagydöntőn, a Super Bowlon először szerepelt a SpaceX reklámja, amely a Starlink Wi-Fi szolgáltatást népszerűsíti.

Elon Musk a régi recepthez nyúl: pontosan úgy etetné meg a SpaceX-et a befektetőkkel, ahogy a Teslával tette

Elon Musk a SpaceX tőzsdére lépése előtt ismét nagyszabású vízióval próbálja megragadni a befektetők figyelmét. A milliárdos az xAI felvásárlásával egy olyan, űrre és mesterséges intelligenciára épülő szupervállalat képét rajzolja fel, amely egyszerre ígér technológiai áttörést és óriási növekedést. Elon Musk stratégiája kísértetiesen emlékeztet a Teslánál korábban már alkalmazott, hype-alapú történetmesélésre.

A milliárdos ugyanis mindig jó érzékkel szólítja meg a befektetőket a fontos helyzetekben, különösen a tőzsdei bevezetések előtt. Az ilyen nagy horderejű bejelentések egy részéből később nem lett semmi, azonban voltak olyan ambiciózus tervei, amelyeket sikerült megvalósítania. Éppen ezért a befeketők hajlamosak is kockázatot vállalni.

Emlékezetes, hogy a Tesla 2010-ben azért ment tőzsdére, mert pénzre volt szüksége az üzletember autóipari víziójának megvalósításához. Ez egy rendkívül tőkeigényes üzletág, amelyben a kockázatitőke-befektetők alig látnak esélyt a sikerre. Akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy százmilliókat, nemhogy tízmilliárdokat magánúton vonjanak be.

Később, amikor újfent jelentős forrásbevonásra volt szükség a Tesla és a SolarCity 2016-os egyesítésekor, az ügyletet az üzletember megint világmegváltó integrációként mutatta be. Musk akkoriban a nehéz helyzetben lévő napelemgyártó legnagyobb egyéni részvényese és egyben az igazgatótanács elnöke volt. A kezdeményezés végül háttérbe szorult, a Kínán kívüli napenergia-üzletág pedig szinte mellékesnek számít.