Megszületett a döntés: újabb orosz atomerőmű épül Kelet-Európában, a Roszatom máris megjelent – ez lehet a pontos helyszíne
Február 20-án az Interfax beszámolója szerint Denisz Moroz fehérorosz energiaügyi miniszter közölte: Fehéroroszország és Oroszország az év végéig keretmegállapodást kíván aláírni a Fehérorosz Atomerőmű harmadik blokkjának megépítéséről.
Hatalmas lendületet vett a Roszatom
A grodnói régióban, Osztrovecben működő létesítmény jelenleg két, orosz tervezésű VVER–1200 típusú reaktorral üzemel, amelyeket a Roszatom épített. A miniszter tájékoztatása szerint az új blokk várhatóan szintén 1200 megawatt teljesítményű lesz. A projekt műszaki paramétereit Fehéroroszország energiaszektorának fejlődése és a villamosenergia-igény alakulása határozza meg. A cél, hogy a megállapodást 2026 végéig magas szinten aláírják.
A harmadik egység a tervek szerint 2035 és 2038 között csatlakozhatna a hálózathoz.
A finanszírozási háttér nem előzmények nélküli: az első két blokk megvalósításához Moszkva 10 milliárd dolláros (mintegy 3600 milliárd forintos) állami hitelt biztosított. Az első reaktort 2020 novemberében kapcsolták hálózatra, kereskedelmi üzembe 2021 júniusában állt, a második blokk 2023 májusában kezdte meg a termelést, és még abban az évben, novemberben megindult a kereskedelmi működés.
Moroz arról is beszélt, hogy vizsgálják egy második atomerőmű létesítésének lehetőségét, potenciálisan a Mogiljovi régióban.
A döntés előkészítésébe a fehérorosz tudományos akadémiát, tervezőintézeteket és a Roszatom szakembereit is bevonták. A vizsgálat a lehetséges helyszínekre és a 2040 utáni villamosenergia-igényekre egyaránt kiterjed.
Elárasztják az atomerőművek a Földet: egészen hihetetlen, hány új reaktort épít Kína egyszerre – Magyarország Európa egyik vezetője
Globális trend lett az atomerőmű-beruházás
A fehérorosz–orosz együttműködés illeszkedik abba a globális trendbe, amelyben az új atomerőművi beruházások súlypontja egyértelműen Ázsiába tolódott. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint világszerte 416 reaktor üzemel, összesen mintegy 376 gigawatt beépített kapacitással.
A működő reaktorok száma 2024-ben még 421 volt, ami arra utal, hogy több kisebb teljesítményű egységet időközben leállítottak, miközben új, nagyobb kapacitású blokkok léptek üzembe.
Az építés alatt álló reaktorok száma 63, amelyek együttesen 66,2 gigawatt kapacitást képviselnek. A legtöbb új blokk Kínában készül: a legutóbbi adatok szerint 28-29 reaktor épül párhuzamosan, ami globális összevetésben is kiemelkedő. India hat, Oroszország, Egyiptom és Törökország négy-négy új reaktort épít.
Élen az Egyesült Államok
Ezzel szemben a működő kapacitás tekintetében továbbra is az Egyesült Államok áll az élen 94 reaktorral és közel 97 gigawatt teljesítménnyel, ami 2024-ben mintegy 781,9 terawattóra áramtermelést jelentett. Kína 57 működő reaktorral és több mint 55 gigawatt kapacitással a második, míg Franciaországban ugyancsak 57 reaktor üzemel, amelyek az ország villamosenergia-termelésének több mint kétharmadát adják – ez a legmagasabb arány a világon.
Európában több ország energiamixében is meghatározó az atomenergia:
- Szlovákiában az áramtermelés 60 százaléka feletti,
- Magyarországon közel 50 százalékos,
- Finnországban pedig mintegy 40 százalékos arányt képvisel.
A kontinensen ugyanakkor az új beruházások üteme visszafogottabb, mint Ázsiában.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség előrejelzése szerint 2050-re a globális nukleáris kapacitás 561 és 992 gigawatt közé emelkedhet, ami a jelenlegi szint több mint duplája. A növekedést részben az energiaszuverenitási törekvések, részben a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló klímapolitikai célok hajtják.
A fehérorosz harmadik blokk terve nem elszigetelt beruházás, hanem egy szélesebb geopolitikai és energetikai átrendeződés része. Miközben a Nyugat az atomenergia visszatéréséről beszél, a konkrét beruházások súlypontja továbbra is Keleten van – és ebben Oroszország technológiai exportja kulcsszerepet játszik.
