A háborús gazdasági viszonyok ellenére a magyar családok továbbra is biztonságban vannak
A háború elhúzódása, valamint a negatív külső gazdasági környezet ellenére a 2026-os költségvetés minden szükséges forrást biztosít a családokat, nyugdíjasokat és kkv-kat támogató kormányzati programokhoz – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ilyen például
- a fix 3 százalékos Otthon Start program,
- a fix 3 százalékos kkv-hitel,
- a családi adókedvezmény megduplázása,
- a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége,
- a 13. és a 14. havi nyugdíj vagy a Demján Sándor Program.
„A kormány mindezt a költségvetés stabilitásának megőrzése mellett valósítja meg, és határozott abban, hogy a magyarok pénzét a magyar családokra és vállalkozásokra kell költeni, nem a háborúra és Ukrajnára” – magyarázza a közlemény.
Az idei év első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 32,3 milliárd forintos többlettel zárt, míg a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 9,0 százalékkal magasabban alakultak.
A fogyasztáshoz kapcsolódó adók 8 százalékos növekedést mutattak, ezen belül is kiemelendő az előző év januári adatokhoz viszonyított 7 százalékos áfabevétel-emelkedés – ismertette a minisztérium.
Az összefoglaló kitér arra is, hogy az uniós programok bevételeinek összege az év első hónapjában 240,3 milliárd forint volt. Ezen bevétel jelentős része az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) kifizetési kérelmeihez kapcsolódó visszatérítésekből adódik.
A magas bevétel legfőbb oka az volt, hogy
az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva, a decemberben esedékes jelentős bevételi összeget késve, csak január elején utalta át hazánknak.
A minisztérium közlése szerint a költségvetési szervek kiadásainak magasabb teljesülését a fegyverpénz kifizetése okozta. A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege január végéig 179,3 milliárd forint volt, amely 206,4 milliárd forinttal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.
Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások. Januárban nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 593,3 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 232,4 milliárd forintot fizettek ki.
A központi alrendszer január végi 4054,9 milliárd forint összegű bevételei 23,6 százalékkal magasabban alakultak, míg a kiadásai 20,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. Némileg növekedtek az egy évvel korábbihoz képest a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a lakástámogatások és az állami beruházási fejezet kiadásai is.
A közleményben azt is írták, hogy a központi költségvetés adóssága 2026. január végéig 1550,3 milliárd forinttal növekedett. A nettó devizakibocsátás 1183,4 milliárd forint összegben járult hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetét-állomány növekedéséhez.
A nettó forintkibocsátás, amely 553,7 milliárd forinttal növelte az adósságot, így segítette a költségvetési hiány egy részének finanszírozását. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 175,2 milliárd forinttal mérsékelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét – zárja a Nemzetgazdasági Minisztérium.
