Tajvan aggódhat? Kína olyan szuperfegyvert tesztel, amilyet vízen még nem láttak
Kína tovább erősítené haditengerészeti tűzerejét: az elmúlt napokban a kínai közösségi médiában olyan felvételek jelentek meg, melyeken egy nagy méretű, 155 milliméteres hajófedélzeti löveg látható egy teszthajó orrán. Ezzel Kína hagyományos tüzérségi képességeit új szinte emelheti, különösen a part menti hadműveletekben.
A beszámolók szerint a fegyver kalibere 155 milliméter, ami jelentősen meghaladja a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészetének jelenlegi, jellemzően 130 milliméteres fedélzeti lövegeit. Ha rendszeresítik a fegyvert, ez lehet a legnagyobb kaliberű hagyományos hajóágyú a kínai flottában. Nyilvánosan elérhető hivatalos műszaki adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de korábbi iparági információk szerint a torony tömege meghaladhatja a 20 tonnát.
Tajvan ellen vetnék be az új szörnyet?
A 155 milliméteres kaliber alkalmazása általános a szárazföldi tüzérségben, világszerte ez számít a NATO-országok és több ázsiai hadsereg szabványos nehéztüzérségi méretének. Tengeri alkalmazása azonban ritkább, mivel a modern haditengerészetek az elmúlt évtizedekben egyre inkább rakétarendszerekre és a precíziós fegyverekre támaszkodtak.
Egy ilyen kaliberű hajófedélzeti löveg előnye a nagyobb rombolóerő
és – megfelelő lőszerekkel – a hosszabb hatótávolság lehet, miközben egy lövés költsége jellemzően alacsonyabb a rakétákénál.
Elemzők szerint a fejlesztés elsősorban part menti tűztámogatási képességeket erősíthet. Egy 155 milliméteres rendszer alkalmas lehet amfíbiás műveletek során szárazföldi célpontok – például erődítések, logisztikai csomópontok vagy tüzérségi állások – elleni folyamatos tűz biztosítására. Sokak szerint az új fegyver megjelenése összhangban van a Tajvan körüli konfliktussal, de természetesen erre vonatkozóan hivatalos kínai állásfoglalás nem jelent meg.
Ez már a tesztfázis
Az elérhető információk alapján a fejlesztés mögött a kínai hadiipar egyik meghatározó szereplője, a Norico állhat, mely szárazföldi 155 milliméteres önjáró lövegeiről ismert. Az nem világos, hogy a most látott rendszer teljesen új konstrukció, vagy egy szárazföldi platform tengeri adaptációja.
A teszthajón elhelyezett löveg arra utal, hogy
a projekt legalább kísérleti fázisba lépett, de nem ismert, mely hajóosztályokra szánhatják.
Felmerült, hogy nagyobb rombolók vagy partraszálló egységek kaphatnák meg a rendszert, ám ezt sem erősítették meg hivatalosan.
A kínai haditengerészet az elmúlt években jelentős ütemben bővítette flottáját, különösen a nagy felszíni egységek és az amfíbiás képességek terén. A 155 milliméteres hajóágyú tesztelése ebbe a modernizációs folyamatba illeszkedhet, mely a rakétarendszerek mellett ismét nagyobb hangsúlyt helyezhet a hagyományos tüzérségi támogatásra is.
Kína már Amerikai mellett is elhúzta a csíkot
Az amerikai–kínai katonai erőviszony az elmúlt évtizedben látványosan Peking javára tolódott el. Tíz éve Kína haditengerészete még elsősorban partvédelmi feladatokra volt alkalmas, ma viszont három repülőgép-hordozóval, modern rombolókkal és partraszálló egységekkel rendelkező, nyílt tengeri műveletekre képes flottát üzemeltet.
- A légierő több száz J–20-as lopakodó vadászgépet állított szolgálatba,
- miközben a nukleáris arzenál öt év alatt mintegy 200-ról 600 robbanófejre nőtt.
Bár az Egyesült Államok újraindította fegyverkezési programjait, Kína számos területen – például a rakétatechnológiában és egyes fejlett fegyverrendszerekben – gyorsan zárkózik fel, sőt bizonyos szegmensekben már előnybe is került.
