Ez nagyon fog fájni Kínának: Trump megint megmutatta, hogy vele nem lehet ujjat húzni – kivenné Peking ütőkártyáját a kezéből
Donald Trump amerikai elnök stratégiai kritikusásvány-készlet létrehozását kezdeményezi azzal a céllal, hogy megvédje az amerikai gyártókat az ellátási sokkoktól, eközben pedig csökkentse az amerikai gazdaság függőségét a kínai ritkaföldfémektől és más fémektől. Az induló tőke 12 milliárd dollár lesz – tudta meg a Bloomberg bennfentesektől.
A Stratégiai Ásványtartalék Program nagy kockázattól szabadítja meg az amerikai vállalatokat
A Project Vault, amit magyarra Stratégiai Ásványtartalék Programnak fordíthatnánk, egy olyan kezdeményezés, ami 1,67 milliárd dollárnyi magántőkét kapcsolna össze az amerikai Export–Import Bank tízmilliárd dolláros hitelével. Utóbbiból autógyártók, technológiai cégek és más ipari vállalatok számára vásárolhatnának és tárolhatnának az ásványokat.
A hivatalosan még be nem jelentett terv részleteiről magas rangú kormányzati tisztviselők beszéltek a hírügynökségnek.
A kezdeményezés az Egyesült Államok versenyszférája számára példa nélküli stratégiai készletet hozna létre.
Az elképzelés hasonlít az ország meglévő stratégiai kőolajtartalékához, ám nyersolaj helyett olyan ásványokra összpontosítana, amelyek az amerikai gazdaság húzóágazatainak nélkülözhetetlenek. Ilyen például gallium és a kobalt az iPhone-ok, az akkumulátorok vagy a repülőgép-hajtóművek gyártásához.
A készlet várhatóan ritkaföldfémeket, kritikus ásványokat, valamint más stratégiailag fontos, árfolyam-ingadozásnak kitett elemeket is tartalmazna.
Az Egyesült Államok már rendelkezik nemzeti kritikusásvány-készlettel a védelmi ipar ellátására, ám a civil gazdaság számára eddig nem volt ilyen tartalék.
Donald Trump a versenyszférát is kipárnázná kritikus nyersanyagokkal
Trump célja, hogy leválassza az amerikai ellátási láncokat Kínáról, a kritikus ásványok világelső kitermelőjéről és feldolgozójáról. A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a csúcstechnológiák és fegyverrendszerek gyártásában, amelyekben az amerikai gazdaság a világelsők közt jár.
A programhoz eddig több mint tucatnyi vállalat csatlakozott, köztük a General Motors, a Stellantis, a Boeing, a Corning, a GE Vernova, valamint az Alphabet tulajdonában lévő Google. Három árupiaci kereskedőház – a Hartree Partners, a Traxys North America és a Mercuria Energy Group – vállalta a nyersanyagok beszerzését a készlet feltöltéséhez.
Az Export–Import Bank igazgatótanácsa hétfőn szavaz a rekordösszegű, 15 éves futamidejű hitel jóváhagyásáról, amely több mint kétszerese lenne a bank eddigi legnagyobb ügyletének. Trump pedig ugyanekkor találkozik a GM vezérigazgatójával, Mary Barrával, valamint a bányászati milliárdossal, Robert Friedlanddel, akik a kritikus ásványok termelőit és felhasználóit egyaránt képviselik.
Az ásványellátási lánc kockázatainak csökkentésére irányuló törekvések tavaly kaptak új lendületet, miután Kína szigorította egyes anyagok exportellenőrzését. Ez több amerikai gyártót termeléscsökkentésre kényszerített, és rávilágított Peking befolyására.
A kezdeményezéssel a részt vevő vállalatok úgy védhetik meg magukat az alapanyagárak ingadozásától, hogy saját készleteket kellene fenntartaniuk.
Az ilyen árkilengések jelentős volatilitást okozhatnak a vállalatok költségeiben, ami komoly terhet róhat a mérlegekre. Például a nikkel ára történelmi csúcsra ugrott röviddel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, mivel attól tartottak, hogy a vásárlók nem jutnak majd hozzá a fémhez Oroszországból, amely az egyik legnagyobb beszállító.
A vállalatok akár rendelhetnek is kritikus ásványokat
A konstrukció értelmében azok a vállalatok, amelyek kezdetben vállalják, hogy egy meghatározott jövőbeli áron vásárolnak anyagokat – és előzetes díjakat fizetnek –, később megadhatják a Project Vaultnak a számukra szükséges alapanyagok listáját. A projekt ezt követően beszerzi és tárolja az anyagokat, míg a gyártók viselik a hitel kamatköltségeiből és a készletezésből fakadó terheket.
A vállalatok addig vehetnek ki az általuk lefoglalt készletekből, amíg azokat pótolják. Egy jelentős ellátási zavar esetén azonban a teljes mennyiséghez hozzáférhetnek – közölték a tisztviselők.
A konstrukció kulcseleme, hogy azok a gyártók, amelyek meghatározott mennyiségű alapanyag megvásárlására kötelezik el magukat rögzített áron, azt is vállalják, hogy később ugyanazon az áron ugyanazt a mennyiséget újból megvásárolják.
A kormányzat ezt árstabilizáló mechanizmusként értékeli, amely segíthet visszafogni a piaci volatilitást.
A Project Vault összes részlete egyelőre nem ismert, így például az sem, hogy mely intézményi befektetők biztosítják az 1,67 milliárd dollárnyi tőkét. Nem hozták nyilvánosságra azokat a tárolási költségeket, amelyeket a gyártókra hárítanának, illetve a beszerzést végző kereskedőcégek díjait sem.
Donad Trump megelégelhette, hogy Kína a saját fegyverével szorította sarokba
Az amerikai elnök híres arról, hogy erőből oldja meg a problémákat és teremt teret az Egyesült Államoknak a világszintéren. A világ szinte minden országával szemben elindított vámháborúja is ezt mutatja. Trump január közepén mégis azt jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyelőre eláll a kritikus nyersanyagokra kivetendő vámoktól, így a ritkaföldfémek és a lítiumr esetében is. Helyette tárgyalásokkal kívánja biztosítani az ellátást nemzetközi partnereitől. A döntés a nemzetbiztonsági kockázatok csökkentését célozza, és egyúttal elhalasztja a gazdaságot tovább terhelő vámintézkedéseket.
A kormányzat már együttműködési megállapodásokat kötött Ausztráliával, Japánnal, Malajziával és más országokkal, és a jövő héten Washingtonban megrendezendő csúcstalálkozón további államokat is ilyen egyezmények megkötésére ösztönöz.
A Fehér Ház közvetlenül nem nevezte meg Pekinget, de az intézkedés hátterében Kína feldolgozási dominanciája áll: az ország a ritkaföldfémek bányászatának mintegy 70, finomításának pedig közel 90 százalékát ellenőrzi világszerte, és ezt egyre inkább gazdasági-diplomáciai befolyásként használja. Kína pedig osztályelső a tanulásban, ahogy korábban a technológiákat leste el a legjobbaktól, manapság a zsarolási módszereiket is, azaz inkább Donald Trump gazdasági nyomásgyakorlását.
Emellett Trump elnöksége alatt a Pentagon közvetlenül is befektetett hazai bányászati vállalatokba, hogy növelje a ritkaföldfémek belföldi kitermelését és feldolgozását.
Az Egyesült Államok mellett az Európai Unió és Japán is próbál függetlenedni Pekingtől. Ezt elsőként Japán kezdte meg, miután Kína egy heves területi vitát követően kiviteli tilalmat vezetett be vele szemben. A szigetország annyira komolyan veszi ezt a törekvését, hogy már a tenger mélyén is próbálkozik ritkaföldfémekhez jutni.
