Súlyos fordulat: Zelenszkij és Brüsszel EU-terve halálos döfést, Orbán Viktor új szövetségest kapott
Az ukrajnai háború negyedik évfordulójához közeledve Zelenszkij ismét napirendre vette Kijev európai uniós csatlakozásának tervét — közölte a Bloomberg.
Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2027-es céldátumot sürget, több tagállam – köztük Ausztria – óvatosságra int, és a bővítési folyamat szabályainak következetes betartását hangsúlyozza.
Ausztria egyre jobban kihátrál Zelenszkij mesterterve mögül
Claudia Bauer, Ausztria Európa-ügyi minisztere a Financial Timesnak adott interjúban úgy fogalmazott: Ukrajna 2027-es uniós csatlakozása „nemcsak ambiciózus, hanem irreális” célkitűzés. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak világos szabályai és feltételei vannak a tagság elnyerésére, amelyek minden tagjelöltre egyformán vonatkoznak.
Nem alkalmazhatunk kettős mércét, nem lehet gyorsítópálya
– jelezte.
Ausztria véleményének időzítése egyáltalán nem véletlen
Az orosz–ukrán háború negyedik évfordulója alkalmából tett kijevi látogatásán Volodimir Zelenszkij ismét sürgette, hogy az EU jelöljön ki konkrét dátumot az ország csatlakozására, akár már 2027-re. Az ukrán álláspont szerint a politikai elköteleződés és a háborús erőfeszítések indokolttá teszik a felgyorsított integrációt.
Az Európai Bizottság azonban a vártnál visszafogottabban reagált.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijevi látogatásán jelezte: megérti, hogy Ukrajna számára fontos egy világos céldátum, ugyanakkor „önmagukban a dátumok nem lehetségesek” az uniós oldalról. A bővítési folyamat a teljesítményalapú elvre épül, vagyis a csatlakozás ütemét a reformok előrehaladása határozza meg.
Jelentős átalakításokra van szükség az Európai Unióban
Ausztria érvelése szerint Ukrajna esetében a csatlakozási tárgyalások még el sem kezdődtek, miközben
- különösen az igazságszolgáltatás,
- a korrupcióellenes intézkedések
- és a közigazgatási reformok terén
jelentős átalakításokra van szükség. Bauer példaként Montenegrót említette, amely 2012-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és jelenlegi célja, hogy 2028-ra váljon taggá.
A nyugat-balkáni országok évek óta tartó folyamata jól mutatja, hogy a bővítés hagyományosan hosszú és technikailag összetett eljárás.
A kérdés ugyanakkor nem pusztán technikai, hanem politikai természetű is. Az EU-n belül több tagállam attól tart, hogy Ukrajna gyorsított felvétele precedenst teremtene, és háttérbe szorítaná a többi tagjelölt – köztük a nyugat-balkáni országok és Moldova – csatlakozási esélyeit.
Összesen kilenc ország vár jelenleg a tagságra, és a háború nyomán felerősödött politikai figyelem egyensúlyi feszültségeket okoz a bővítési politikában.
Orbán Viktor ráfeküdt a vétógombra, ami egyre szimpatikusabb Ausztriának is
A folyamatot tovább nehezíti, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a tagállamok egyhangú döntése szükséges. Orbán Viktor magyar miniszterelnök eddig több alkalommal is vétót helyezett kilátásba vagy alkalmazott Ukrajnával kapcsolatos uniós döntéseknél, beleértve a szankciós csomagokat és a Kijevnek szánt pénzügyi támogatásokat.
A bővítési folyamat blokkolása részben kétoldalú vitákra, részben energetikai és kisebbségpolitikai kérdésekre vezethető vissza.
Bauer ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a kétoldalú vagy belpolitikai kérdéseknek nincs helyük az európai döntéshozatalban, különösen akkor, amikor az Ukrajnának szánt támogatás és az Oroszországgal szembeni fellépés stratégiai jelentőségű. Az osztrák álláspont tehát kettős: miközben elutasítja a gyorsított csatlakozást, bírálja azokat a lépéseket is, amelyek teljesen blokkolnák a közös uniós fellépést.
Bóka János is megszólalt az ügyben
Az Európai Unió nem ezt az utat választotta; a háború első napjaitól kezdve annak kiterjesztésén, sőt globalizálásán és eszkalációján dolgozott az Egyesült Államok demokrata adminisztrációjával szoros együttműködésben — közölte Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszer.
Hozzátette,
Brüsszel gyakorlatilag hadviselő félként viselkedett és viselkedik ma is, Európa pedig kényszerpályára került, és folyamatosan szenvedi ennek egyre súlyosabb hátrányos következményeit. Magyarország egymaga nem képes az EU sorsrontó politikáját megváltoztatni, de arra képesek vagyunk, és vállaljuk is, hogy az egyhangúságot igénylő döntések során megakadályozzuk a történelmi súlyú tévedéseket.
A tárcavezető ezek között említette Ukrajna uniós felvételét vagy azt, hogy a szomszédos ország támogatása érdekében generációkat adósítsunk el. Jelezte: Magyarország nem vesz részt az Ukrajnának adandó 90 milliárd eurós hitelfelvételben, nem finanszíroz katonai támogatást, valamint mentességet tárgyalt ki a szankciós intézkedések alól. Kiemelte: a pragmatikus energiapolitika eredményeként tartható fenn a rezsicsökkentés, a konnektivitási politika eredményeként döntenek rekordokat az országba érkező amerikai és kínai befektetések.
