Az energiaéhes adatközpontok dobják meg az E.ON profitját, gőzerővel folyik a hálózatfejlesztés
Számolatlanul önti az eurómilliárdokat a távvezeték-hálózat fejlesztésébe az e téren Magyarországon is aktív E.ON, amely ezúttal egy öt évre szóló, 48 milliárdos összköltségű programot hirdetett a tavalyi évet lezáró gyorsjelentése mellé.
A német energetikai óriásvállalat ezen belül kiemelt fókuszt szentel az irdatlan árammennyiséget igénylő, a mesterségesintelligencia- (MI) alkalmazások kiszolgálását végző adatközpontok biztonságos energiaellátására. Emellett
- a megújuló energiaforrások optimális kihasználását,
- az energiatárolási projektek bővítését
- és az energiaellátás biztonságát
tűzte zászlajára Európa legnagyobb távvezetékhálózat-üzemeltetője, amely még nem végzett a 2024 és 2028 közötti ötéves terv beruházásaival, melyekre 43 milliárd eurót szánt.
Az E.ON az MI-boom nagy nyertesei közé tartozik
Az újabb fejlesztési hullám 2026–2030-ra vonatkozó kidolgozása eközben gőzerővel folyik, ennek keretében 40 milliárd euró megy majd el a kritikus infrastruktúrának számító vezetékhálózat 1,6 millió kilométerének felújítására. Az országrészekre kiterjedő áramszünetek elkerülése is a kulcsfontosságú feladatok közé tartozik.
A német energiafelügyelet a beruházásokat gyakorlatilag jóváhagyta, s megfelelő szintű megtérülési mutatókat is hozzárendelt, így azt az árban érvényesíteni tudja majd a konszern. Korábban e téren jelentős eltérések voltak, az engedélyezett megtérülés ugyanis nem ösztökélte az E.ON-t a fejlesztések elvégzésére.
Ez azonban már a múlt. Az E.ON az MI-boom nyertesei közé tartozik, hasonlóan a legtöbb közművállalathoz, s mindent megtesz, hogy ez így is maradjon. A társaság részvényárfolyama is tükrözi ezt, a kurzus csak az idén 16 százalékot emelkedett, felülmúlva a közüzemi szektort lefedő STXE 600 index 12 százalékos erősödését.
Nem díjazta a piac a konzervatív profitprognózist
S hogy miért nem erősödött még jobban az árfolyam, azt elemzők a ma reggel publikált gyorsjelentéshez fűzött idei prognózisára vezetik vissza, amelyben az E.ON 9,4–9,6 milliárd euró közötti profitot vetített előre az alaptevékenységéhez kapcsolódóan, s ezt az LSEG londoni tőzsdecsoport 9,5 milliárd eurós alapnyereséget saccoló elemzői túl konzervatív becslésnek tartották, különösen a 2025-ös üzleti évben elért 9,8 milliárdos profit után.
Az E.ON árfolyama a frankfurti nyitás előtti kereskedésben csak 0,6 százalékot erősödött, pedig a cég a kifizetendő éves osztalékot is feljebb srófolta 4 százalékkal, részvényenként 0,57 eurócentre, belesimulva az elemzői konszenzusba – azaz itt nem volt meglepetés. A nyitás után azonban a pesszimizmusé és a profitrealizálásé volt a terep, ennek megfelelően 2 százalékkal süllyedt a kurzus.
Az E.ON a tavalyi évet 2 százalékkal kevesebb, 78,70 milliárd eurós bevétellel zárta, gyakorlatilag csak ezen a soron mutattak ki csökkenést, valamint ezzel összefüggésben az értékesített energiamennyiségben, ami az elektromos áram esetében 181,4 terawattóra (milliárd kilowattóra) volt, 15 százalékkal kevesebb az előző évinél.
Fogynak az ügyfelek, nő a nyereség
Földgáznál szerényebb, 7,6 százalékos volt a visszaesés és 362,3 terawattóra az értékesített energiamennyiség. A csökkenésben szerepet játszott, hogy az E.ON szerződéses ügyfeleinek száma 34,6 millióról 33,3 millióra mérséklődött. A társaság a német, a brit és a holland piacokon számít meghatározónak, ügyfeleinek háromnegyede ott él és fogyaszt energiát.
Fájó lehet a hazai piacon történt 1,2 milliós ügyfélvesztés, melynek eredményeként 12,9 milliósra zsugorodott az előfizetői tábor.
Az Egyesült Királyságban viszont nyertek 200 ezer új fogyasztót, ezzel 8,5 milliósra bővült az energiával ellátott háztartások, intézmények és vállalkozások köre. Másutt nem volt számottevő változás.
A korrigált nettó profit 3,02 milliárd euró volt, ez 6 százalékos plusz. Beruházásokra 13 százalékkal többet, 8,51 milliárd eurót fordítottak, miközben adósságállományuk 5 százalékkal, 43,2 milliárd euróra nőtt.
