Ezt nagyon nem így tervezték Von der Leyenék: amíg Európa gazdasága fékez, a magyar háztartások tartják magukat
Az európai gazdasági lassulás már nem ciklikus jelenség, hanem tartós szerkezeti problémák következménye, amelyek a háború és az elmúlt évek döntései miatt tovább mélyültek – erről beszéltek a résztvevők a Századvég konferenciáján, az „Európa lejtmenetben – a magyar gazdaság és háztartások helyzete” című kerekasztal-beszélgetésen.
Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szerint az európai politikai vezetés elszakadt az állampolgárok gazdasági érdekeitől. A források jelentős része – megfogalmazása szerint mintegy 200 milliárd euró – nem a versenyképesség javítására, hanem külső finanszírozási célokra ment el, miközben az európai gazdaság fejlesztéséhez a Draghi-jelentés alapján évente több százmilliárd eurónyi többletforrásra lenne szükség.
A beszélgetésben többször elhangzott: miközben Európa globális gazdasági súlya az elmúlt évtizedekben érdemben csökkent, az uniós döntéshozatal nem tudott hatékony választ adni erre a folyamatra. Bánki Erik szerint az is jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy
a korábbi helyreállítási források felhasználása sem hozott érdemi fordulatot a gazdasági teljesítményben.
Kovács Árpád, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai növekedési problémák nem új keletűek, de az elmúlt években egyértelműen romló pályára került az unió. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Magyarországon a háború előtti időszakban a gazdasági növekedés kimagasló volt, és még a legnehezebb években is sikerült elkerülni a tartós recessziót.
Míg Európában a legtöbb helyen romlottak a mutatók, a magyarok átlagkeresete nőtt
A hazai gazdaság és a háztartások helyzete kapcsán Kovács Árpád kiemelte: miközben többi európai országban romlottak az életkörülményeket jelző mutatók, Magyarországon a reálkeresetek és a lakossági jövedelmek hosszabb távon növekedni tudtak. A
- GDP nominális bővülése
- és a jövedelempolitika
együttesen lehetővé tette, hogy a háztartások vásárlóereje ne essen vissza úgy, mint számos más uniós tagállamban, sőt.
Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője a kormányzati döntések oldaláról közelítette meg a kérdést. Elmondása szerint a gazdaságpolitika tudatosan a foglalkoztatás, a reáljövedelmek és a családtámogatások védelmét helyezte előtérbe, még egy gyenge európai növekedési környezetben is. Hangsúlyozta: 2010 óta a reálkeresetek összességében jelentősen emelkedtek, miközben a foglalkoztatási szint az uniós átlag felett maradt.
A beszélgetés során Szalai Piroska részletesen ismertette a háztartások helyzetének alakulását. Elmondta:
2010-ben a lakosság több mint egyharmada élt szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával, mára azonban több mint egymillió ember tudott kilépni ebből a helyzetből.
A gyerekes háztartások esetében különösen jelentős javulás következett be, ami a komplex családtámogatási rendszer eredménye.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az európai bizonytalanság erősíti a háztartások óvatosságát. A megtakarítási hajlandóság nőtt, miközben a gazdasági szereplők egyre inkább a biztonságot keresik a beruházások helyett. Ez a jelenség rövid távon stabilitást adhat, hosszabb távon azonban fékezheti a növekedést.
Megállapították, hogy Magyarország gazdasági mozgástere szűkebb egy lassuló Európában, ugyanakkor a háztartások helyzetét célzó intézkedések mérsékelték a külső sokkok hatását. A kérdés az, hogy az európai gazdasági környezet tartós gyengélkedése mellett meddig tartható fenn ez az egyensúly, és mikor lesz szükség új növekedési forrásokra.
