Azt nézi a világ, mit művel az olaj ára hétfő reggel: Trump óriási bejelentésre készülhet a Hormuzi-szorosról
Az ázsiai részvénypiac hétfőn óvatos hangulatban volt; a Perzsa-öbölben zajló ellenségeskedések magasan tartották az olajárakat. Ez elhomályosítja az inflációs kilátásokat, ami várhatóan arra készteti a legtöbb jegybankot, hogy a héten tartandó kamatdöntő üléseiken kivárjanak.
Egy lehetséges reménysugárként a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy a Trump-kormányzat akár már ezen a héten bejelentheti: több ország megállapodott egy koalíció létrehozásáról, amely hajók kísérését biztosítaná a Hormuzi-szoroson keresztül. Donald Trump amerikai elnök a Financial Timesnak azt mondta, „nagyon rossz” lenne a NATO jövője szempontjából, ha az Egyesült Államok szövetségesei nem nyújtanának segítséget.
Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn arról tárgyalnak, hogy megerősítsenek egy kisebb tengeri missziót a Közel-Keleten,
bár a szorosban végrehajtott bármilyen művelet jelentős kockázatokkal járna – az EU is belekeveredhet az iráni háborúba.
Az olajpiacokat mindez nem győzte meg:
- a Brent ára 1,5 százalékkal, hordónként 104,72 dollárra emelkedett,
- az amerikai könnyűolaj ára 0,9 százalékkal, 99,60 dollárra nőtt.
Jegybanki nagyhét jön – kivárással
Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Európában, Japánban, Ausztráliában, Kanadában, Svájcban és Svédországban a jegybankok most tartják az első teljes ülésüket a háború kezdete óta, miközben az energiaárak jelentős bizonytalanságot okoznak számukra.
A jegybanki előrejelzések azonnal a magasabb infláció és az alacsonyabb növekedés irányába tolódnak majd
– mondta a Reutersnek Bruce Kasman, a JPMorgan vezető közgazdásza. „A terepen zajló fejlemények rávilágítanak a további áremelkedések lehetőségére, valamint arra, hogy a kockázati prémium tartósan magas maradhat” – tette hozzá.
A geopolitikai kockázatokat mérlegeli a részvénypiac is
- A japán Nikkei index 0,3 százalékkal esett,
- a dél-koreai részvények 0,7 százalékkal emelkedtek, miután mindkét piac veszteségeket szenvedett el a múlt héten.
- Az MSCI Japánon kívüli ázsiai–csendes-óceáni részvénypiaci indexe 0,4 százalékkal erősödött.
- A kínai blue chip részvények 0,5 százalékkal gyengültek, annak ellenére, hogy az adatok szerint a januári és februári kiskereskedelmi forgalom és ipari termelés felülmúlta a várakozásokat, miközben a lakásárak tovább csökkentek.
Az Egyesült Államok és Kína vezető tisztviselői Párizsban is tárgyalnak, hogy lehetséges megállapodásokat vitassanak meg a mezőgazdaság, a kritikus ásványkincsek és az irányított kereskedelem területén, amelyeket Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök mérlegelhet, amikor az amerikai elnök Pekingbe látogat.
- Európában az Euro Stoxx 50 határidős jegyzései,
- a DAX határidős kontraktusai és
- az FTSE határidős ügyletei egyaránt 0,4 százalékkal emelkedtek.
- Az S&P 500 határidős jegyzései és
- a Nasdaq határidős kontraktusai 0,5 százalékkal pattantak vissza hektikus kereskedésben.
Bár a gyorsjelentési szezon véget ért,
a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak ismét a figyelem középpontjába kerülnek;
az Nvidia a héten a Szilícium-völgyben rendezi GTC-konferenciáját, ahol várhatóan bemutatja a csipgyártás és a mesterségesintelligencia-infrastruktúra legújabb fejlesztéseit.
A közelgő energiapiaci sokk, valamint a magasabb védelmi kiadások miatti költségvetési nyomás világszerte két számjegyű növekedést okozott a kötvényhozamokban a múlt héten.
Hozamemelkedés közepette várhatóan nem lazít a Fed
A tízéves amerikai államkötvény hozama 4,261 százalékon állt, miután a háború kezdete óta 32 bázisponttal emelkedett, miközben a határidős piacok jelentősen visszavágták a jövőbeli kamatcsökkentések várható mértékét.
Szinte biztosra veszik, hogy a Federal Reserve szerdán nem változtat a kamatokon, és a júniusi lazítás esélye egy hónap alatt 69 százalékról mindössze 26 százalékra csökkent. A befektetők figyelme a jegybanki közlemény és sajtótájékoztató hangnemére, valamint arra irányul majd, hogy a döntéshozók úgynevezett „dot plot” medián-előrejelzései miként befolyásolják a kamatcsökkentési várakozásokat erre az évre.
A többi jegybank ülésén óvatos, változatlan döntés várható, kivéve az ausztrál jegybankot, amelytől sokan azt várják, hogy negyed százalékponttal, 4,1 százalékra emeli az irányadó kamatlábat, mivel a hazai infláció ismét erősödik.
A piacok fokozott volatilitása általában kedvezett az amerikai dollárnak mint likvid menedékeszköznek.
Az Egyesült Államok emellett nettó energiaexportőr, ami relatív előny Európával és Ázsia nagy részével szemben, amelyek nettó energiaimportőrök.
A dollár hétfőn kora reggel kissé gyengébben kereskedett, részben annak a hírnek a hatására, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat esetleg kísérettel láthatják el.
- A dollár 159,58 jenre gyengült, nem sokkal a 20 hónapos csúcsot jelentő 159,75 után, miközben a befektetők óvatosak, mert a 160,00 fölé kerülés újabb japán intervenciós figyelmeztetéseket válthat ki.
- Az euró hét hónapos mélypont közelében, 1,1445 dolláron állt, és fennáll a veszélye, hogy áttöri az 1,1392 dolláros fontos technikai támaszt, ami akár 1,1065 dollárig tartó esést is kiválthat.
- A nyersanyagpiacokon az arany ára alig változott, unciánként 5022 dollár körül alakult, eddig ugyanis csak korlátozottan töltötte be a menedékeszköz vagy az infláció elleni fedezet szerepét.
