Nincs több idő, azonnal gázt kell szereznie Olaszországnak: egyetlen csövön múlik a túlélés – még szerdán eldől, kap-e segítséget
Az olasz kormány szerdán kulcsfontosságú tárgyalásra készül Algériában, miután a közel-keleti háború közvetlenül megrengette az ország energia-, főleg gázellátását. Giorgia Meloni miniszterelnök mozgástere szűk: az egyik legfontosabb LNG-beszállító kiesése miatt sürgősen új forrásokat kell találnia, miközben az olasz gazdaság már eleve magas energiaárakkal küzd.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Katar – amely 2025-ben az olasz cseppfolyósított földgázimport 33 százalékát adta – vis maiorra hivatkozva felfüggesztette hosszú távú szerződéseit. A döntés hátterében az áll, hogy Irán csapást mért a Rasz Laffan-i LNG-komplexumra , amely a katari export egyik kulcslétesítménye. Az ellátási sokk azonnal érezhetővé vált a nemzetközi piacokon, az olaj- és gázárak emelkedése pedig különösen érzékenyen érinti az importfüggő országokat.
Ebben a helyzetben az észak-afrikai ország felértékelődött Olaszország számára: Algéria már most is a legnagyobb gázszállítója, elsősorban az 1980-as években épült, Földközi-tenger alatt húzódó Transzmediterrán vezetéken keresztül. 2025-ben az olasz gázimport 36 százaléka érkezett innen, és az LNG-szállításokból is mintegy 10 százalékot adott – írja a Financial Times.
A mostani tárgyalások célja, hogy Algéria növelje exportját, és legalább részben pótolja a katari kiesést.
Azonban a lehetőségek korlátozottak. Elemzők szerint Algéria saját fogyasztása is jelentős, a kitermelt gáz mintegy felét belföldön használja fel, ráadásul a hazai kereslet tavaly 7 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy még ha politikai szándék van is a szállítások növelésére, a fizikai kapacitások szűkösek lehetnek.
Politikai nyomás alatt az energiapolitika
Az olasz gazdaság sérülékenysége nem új keletű:
- az ország villamosenergia-termelésének mintegy 44 százaléka gázerőművekből származik,
- ami jóval meghaladja az európai uniós, körülbelül 17 százalékos átlagot.
Ez a szerkezet különösen kitetté teszi az áringadozásoknak, melyek a közel-keleti konfliktus nyomán ismét erősödtek. Az ipari szereplők már korábban is magas költségekkel szembesültek, a mostani helyzet pedig további nyomást helyez rájuk.
A miniszterelnök számára a mostani út nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is kulcsfontosságú. Meloni nemrég vereséget szenvedett egy igazságügyi reformról szóló népszavazáson, ami az elemzők szerint a kormányzattal szembeni általános elégedetlenséget is tükrözi. A választásokig hátralévő időszakban az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy kezelni tudja az energiaárak emelkedését és annak társadalmi hatásait.
Közben egyre többen bírálják a kormányt amiatt, hogy lemaradt a megújuló energiaforrások fejlesztésében.
2025-ben az új kapacitások telepítése 8,2 százalékkal, 6,2 gigawattra csökkent az előző évhez képest, miközben mintegy 150 gigawattnyi projekt vár engedélyezésre. A szakmai szervezetek szerint a folyamatos szabályozási változások lassították a beruházásokat.
