A magas energiaárak felpörgették a német inflációt
Az iráni háború miatt megugrott energiaárak máris éreztetik a hatásukat a német inflációban. A szövetségi statisztikai hivatal hétfőn közzétett előzetes adatai szerint az EU-val harmonizált infláció éves szinten elérte a 2,8 százalékot, ami megfelel az elemzői előrejelzésnek. Az előző havihoz képest 1,2 százalékos a növekedés a februári 0,4 százalék után.
Februárhoz képest 1,1 százalékkal emelkedek a fogyasztói árak az előző havi 0,2 százalék után, ez szintén
megfelel az előzetes piaci várakozásoknak.
Az energiaárak 7,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos hónapjához képest, ami 2023 decembere óta az első növekedés.
A maginfláció, amely nem tartalmazza az ingadozó élelmiszer- és energiaárakat, az előző hónaphoz képest változatlanul 2,5 százalékon állt.
A tagállamokban is megugrott az infláció
A németországi adatok a kedden korábban kiadott tagállami adatok alapján sem okoztak meglepetést, mivel a Reuters tudósítása szerint hasonló szintű éves áremelkedést jelentettek
- Észak-Rajna–Vesztfáliából (2,7 százalék),
- Bajorországból (2,8 százalék),
- Baden-Württembergből (2,6 százalék)
- és Alsó-Szászországból (2,6 százalék) is.
Ezzel pedig még nincs is vége a bajoknak. Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza szerint bár az infláció felpörgését jelenleg az energiaárak emelkedése okozza,
csak idő kérdése, hogy az iráni háború mikor vezet áremelkedéshez minden más területen is.
„Az élelmiszerárak idővel emelkedhetnek a műtrágyahiány miatt, és a magasabb szállítási költségek számos ágazatra hatással lesznek” – figyelmeztetett. Szerinte az infláció Európa legnagyobb gazdaságában meghaladhatja a 3 százalékot, ha a konfliktus elhúzódik.
AZ EKB már kamatemelést fontolgat
Ezt erősíti az Ifo intézet hétfőn közzétett felmérési eredménye is, amely szerint a német vállalatok jelentős áremelésre számítanak a háború következtében. Az árvárakozási indexük márciusban 25,3 pontra emelkedett a februári 20,3 pontról.
„A magasabb termelési és szállítási költségek szintén felhajtják az áruk és szolgáltatások árait” – emlékeztetett Klaus Wohlrabe, az Ifo munkatársa.
Az Irán elleni amerikai–izraeli háború jelentősen megemelte az energiaárakat, és az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói már azon vitatkoznak, hogy
szükség lenne-e kamatemelésre, és ha igen, milyen körülmények között,
hogy megakadályozzák ezt az emelkedést más áruk és szolgáltatások árába való beszivárgásban.
A pénzügyi piacok most három kamatemelést várnak az EKB-tól idén, az elsőre áprilisban vagy júniusban, azon a feltételezésen alapulva, hogy a politikai döntéshozók szívesen fognak korán cselekedni, miután bírálatok érték őket a 2021–22-es inflációs hullám téves megítélése miatt.
Az EKB legutóbbi ülésén, februárban nem nyúlt a kamatszinthez.
