Olyan drágán jut pénzhez Európa, hogy Zelenszkijnek az arany se lesz elég – Varga Mihály is figyel
Az unió 1800 milliárd eurós költségvetésének elfogadását és az Ukrajna feneketlen zsákjába szánt majdnem ugyanekkora összeget féltik a magyar választás előtt Orbán Viktor kormányától Brüsszelben. Kijev szövetségeseit úgy kívánják hatalomra juttatni, hogy az ukránok az újabb energiaválságba csúszó Európát olajblokád alá vonták és megmaradt keleti gázellátási csővezetékét bombázzák. A pénzkötegeket pedig akkor készítik Zelenszkij elnök számára, amikor sok éve a legdrágábban jutnak pénzhez az euróövezeti országok.
A történet nem is lehetne zaftosabb, Európa történetének emlékezetes lapjai íródnak.
Ez lehet az évszázad politikai botránya: kétmilliárdot kaphatott heti rendszerességgel a Tisza Párt az ukrán aranykonvojon keresztül Zelenszkijtől
Egy volt ukrán nemzetbiztonsági tiszt újabb részleteket árult el a gyanús pénzmozgásokról Magyarországon. A TV2-nek nyilatkozó volt ügynök szerint a hazánkon áthaladó ukrán aranykonvojból hetente kétmilliárd forint juthatott a Tisza Pártnak.
Miután az ukrán olajblokád miatt Orbán Viktor kormányfő megakadályozta a Kijevnek küldendő legutóbbi, 90 milliárd eurós uniós pénzszállítmány elindítását, a brüsszeli folyosókon már arról beszélnek, hogy a magyar választás fontosabb lesz, mint a francia – Orbánnak buknia kell.
Eközben az euróövezeti államkötvények az elmúlt évtized egyik legrosszabb hónapját zárják. A hitelköltségek az euróövezeti államokban sok éve nem voltak ilyen magasak, mivel a befektetők egyre inkább aggódnak az iráni sokk hatásai miatt a régió államháztartására – írja a brit Financial Times. Nem téve említést arról, hogy milyen módon és mértékben terheli meg az uniós országok adósságkilátásait Ukrajna pénzelése, amelynek nagyságrendje szinte megegyezik a hétéves EU-költségvetéssel. Ezeket a pénzeket az EU soha nem kapja vissza, hacsak Ukrajna le nem győzi Oroszországot, vagyis minden utalás növeli az unió érdekeltségét, hogy bekapcsolódjon a pusztító háborúba.
Az euróövezeti válság jól ismert szereplői megint hallatnak magukról
Közben az eladási hullám az eurózóna államkötvényeiben vetekszik azzal, amit Európa a legutóbbi, 2022-es energiaválsága idején tapasztalt meg, és ki tudja, hol a vége.
- Olaszország 10 éves hitelfelvételi költsége pénteken 4,14 százalékig emelkedett. Ez 2024 közepe óta a legmagasabb szint. A hozam később 4,08 százalékra mérséklődött, de így is közel 0,8 százalékponttal lett magasabb márciusban.
- Franciaország 10 éves hozama pénteken a 3,9 százalékot közelítve érte el a csúcsot – ez 2009 óta a legmagasabb szint.
- A spanyol hozam mintegy 3,7 százalékra emelkedett, először 2023 vége óta.
A hatásokat máris megtapasztalták a magyarok is.
Ukrajna és Brüsszel: nem tudnak kihagyni bennünket a játékból
Mondhatnánk, mit érdekel bennünket, költsék az összes pénzüket Ukrajnára, ha akarják. Csakhogy az EU gazdasága, piacai egységesek, egymás baklövéseinek vagy mizériájának hatásából nem maradunk ki mi sem.
Ami az euróövezeti állampapírpiacon zajlik, annak máris megvolt a hatása a magyarok életére és kilátásaira is.
A múlt hónapban a magyar hitelezési költségeket még csökkenthette a Varga Mihály vezette Magyar Nemzet Bank, mert tízéves mélypontra süllyedt a magyar infláció. Márciusban már nem tehették, sőt még az emelés is kilátásba került, mert ha a nyugati kötvényhozamok emelkedése kamatemelésbe torkollik az Európai Központi Banknál, ezzel a széllel Budapest aligha mehet szembe.
Miközben az iráni háború hatásait nyögi mindenki, és az MNB is a károkat számolgatja, Brüsszel nem képes elengedni az eleve tonnás aranyvécés-aranykonvojos kijevi koloncot.
Egy, csak egy legény dirigálja a forintot, Varga Mihály jól tudja: biztos kéz kell, és az elég
Könnyű eltéveszteni, káoszba rohant a világ és Európa, nálunk választás lesz – ilyenkor akár a politikai ködösítés is kiváló eszköz kizsebelni a gyengén látó, lassú kezű polgárt. A forint árfolyama sem más azonban, mint bármi egyéb, amiről fontos döntéseket kell hozni – egyetlen dolog tudja megszelídíteni: a biztos kéz. Más szóval a kamatkülönbözet, de ne ijedjünk meg a pénzügyi szakkifejezésről: ugyanarról van szó.
Az infláció kísértete visszatért, és nem tudta elijeszteni Ukrajna kísértetét – frász az állampapírok piacán
Az új baj nem ijesztette el a régi bajt, annyi történt, hogy nőtt az európai és a magyar polgárok pénze után ácsingózók száma és éhsége.
A befektetők kezdik felismerni, hogy alacsonyabb növekedés és magasabb infláció kombinációja felé haladunk, amit fokozott fiskális ösztönzés és magasabb állami kiadások kísérnek
– mondta a Financial Times jelentése szerint Tomasz Wieladek, a T Rowe Price vezető európai makrostratégája.
Az infláció kísértete visszatért
– ezt pedig már Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja mondta péntek délutáni beszédében. Hozzátette: ez az elmozdulás gyorsabban történt, mint azt sokan várták. Ugyanakkor szerinte az EKB-nak nem kell elsietnie a lépéseket, és van ideje megvizsgálni az adatokat a másodkörös inflációs hatások bizonyítékai után kutatva.
Ha ezt mások is osztják az EKB-nál, az a forinton is csökkentheti a nyomást, és Varga Mihályon meg a magyar kormányfőn is, a biztos kézre azonban mindenképpen szükség lesz, mert nem kiszámítható, mi történik Frankfurtban, ahogy az sem: Iránban és az energiaszállító hajók elől eldugult Hormuzi-szorosban.
Brüsszelben úgy növelnék a biztonságot, hogy a magyar kormány elmozdítására tesznek kísérletet, ez azonban az állampapírhozamok mozgásának tanúsága szerint nem a magyarok biztonságát növeli, nem is az euróövezetiekét, hanem Ukrajnáét.
Máris elkezdődött az euróövezeti költekezés, ki tudja, mire lesz még szükség, de Ukrajnának mindig kell hogy jusson
Az alapkezelők szerint a hosszabb lejáratú hozamok emelkedését tovább súlyosbítja, hogy a magasabb hitelfelvételi költségek és a fogyasztók védelmét célzó intézkedések várhatóan megterhelik az államháztartásokat – ecseteli a brit lap.
A spanyol törvényhozók csütörtökön jóváhagytak egy 5 milliárd euró értékű adócsökkentési csomagot, amelynek célja az emelkedő energiaárak hatásainak enyhítése. A baloldali miniszterelnök, Pedro Sánchez által javasolt intézkedések az áfát 21 százalékról 10 százalékra csökkentik az elektromos áram, a földgáz és az üzemanyagok esetében.
Olaszország ideiglenesen 20 százalékkal csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját – ez az intézkedés április 7-ig, amikor felülvizsgálják, 417 millió euróba kerül. Róma a kieső bevételeket más területeken, többek között az egészségügyben végrehajtott kiadáscsökkentésekkel kívánja pótolni.
A befektetők arra számítanak, hogy az euróövezet államháztartási egyenlegei romlani fognak – mondta Jean-Francois Robin, a Natixis CIB globális kutatási vezetője –, mivel az országok jelentős közpénzeket költenek a sokk hatásainak tompítására.
A Bruegel agytröszt szerint a korábbi energiaválság 2021. szeptemberi kezdete után 651 milliárd eurót különítettek el és irányoztak elő európai országok – köztük az Egyesült Királyság és Norvégia – a fogyasztók növekvő energiaköltségekkel szembeni védelmére.
