Részvénypiac: elhúzódó iráni háborúra számítanak a befektetők, a Hormuzi-szoros lezárása az egekbe röpíti a nyersanyagok árát
Esett a részvénypiac a hétfői ázsiai kereskedelemben; a befektetők egy elhúzódó öbölbeli konfliktusra készülnek, amely már most rekordközeli havi olajár-emelkedést idézett elő, és világszerte növeli az inflációt, valamint a recesszió kockázatát.
Pakisztán közölte, hogy a következő napokban „érdemi tárgyalásokat” készül tartani az Irán körüli konfliktus lezárása érdekében, noha Teherán azzal vádolta Washingtont, hogy szárazföldi támadásra készül, miközben az amerikai hadsereg erősíti jelenlétét a térségben.
Elhúzódó háborúra számít a részvénypiac
A Financial Times vasárnap idézte Donald Trump elnököt, aki szerint az Egyesült Államok elfoglalhatja a Perzsa-öbölben található Kharg-szigetet – ahonnan Irán olajexportjának jelentős része származik –, ugyanakkor egy gyors tűzszünet lehetőségét sem zárta ki. A jemeni, Iránhoz köthető húszik a konfliktus kezdete óta először indítottak támadásokat Izrael ellen.
Irán Hormuzi-szoros feletti ellenőrzése, a globális energia- és élelmiszerpiacok megzavarására való képessége, valamint rakéta- és drónkapacitásainak nagysága lehetővé teszik Teherán számára, hogy ne engedjen az amerikai követeléseknek. Ez nyomást gyakorol az Egyesült Államokra az eszkaláció irányába
– kommentálta a helyzetet a Reutersnek Madison Cartwright, a Commonwealth Bank of Australia vezető geoökonómiai elemzője. „Arra számítunk, hogy a háború legalább júniusig elhúzódik, és nagyobb az esélye egy még hosszabb konfliktusnak” - tette hozzá.
A szoros lezárása megugrasztotta az olaj, a gáz, a műtrágya, a műanyag és az alumínium árát, valamint a repülési és hajózási üzemanyagokét is. Az élelmiszerek, a gyógyszerek és a petrolkémiai termékek ára szintén emelkedésnek indulhat. Ez különösen rossz hír Ázsiának, mivel a térség nagy része erősen függ a közel-keleti energiahordozóktól.
- A japán Nikkei index további 3,4 százalékot esett, így a márciusi vesztesége megközelíti a 13 százalékot.
- A dél-koreai piac 3,0 százalékkal csökkent hétfőn,
- a kínai blue chip index 0,2 százalékot veszített.
- Az MSCI Japánon kívüli ázsiai–csendes-óceáni részvényindexe 1,3 százalékkal esett.
- Az S&P 500 és a Nasdaq határidős jegyzései korábbi veszteségeik egy részét ledolgozták, és csak enyhe mínuszban álltak.
- Európában az EUROSTOXX 50 és a DAX határidős indexek egyaránt 0,7 százalékkal estek,
- az FTSE futures 0,4 százalékkal csökkent.
Egy hónap alatt 60 százalékkal drágult az olaj
- A Brent típusú olaj ára 2,0 százalékkal, hordónként 114,90 dollárra emelkedett, így
- havi szinten közel 59 százalékos növekedést mutat,
- meghaladva az 1990-es kuvaiti invázió utáni ugrást.
- Az amerikai WTI-típusú nyers olaj ára 1,8 százalékkal, 101,39 dollárra nőtt, havi szinten 51 százalékos emelkedéssel.
Minél tovább marad zárva a Hormuzi-szoros, annál gyorsabban apadnak a tartalékkészletek, ami drámai áremelkedést idézhet elő a kőolaj, a földgáz és más nyersanyagok piacán
– figyelmeztetett Bruce Kasman, a JPMorgan globális vezető közgazdásza. „Egy olyan forgatókönyv, amelyben a szoros további egy hónapig zárva marad, összhangban lenne azzal, hogy az olaj ára hordónként akár 150 dollár felé emelkedjen, és az ipari energiafogyasztók ellátása korlátozottá váljon.”
Tartós inflációs hullámra készül a világ
Az inflációs kockázat miatt a befektetők világszerte felülvizsgálták a kamatpályára vonatkozó várakozásaikat. A piacok jelenleg 12 bázispontos szigorítást áraznak a Federal Reserve részéről idén, szemben az egy hónappal ezelőtti 50 bázispontos kamatcsökkentési várakozással. Jerome Powell Fed-elnök hétfőn egy renezvényen ismerteti saját álláspontját a helyzetről és várhatóan megszólal John Williams, a New York-i Fed befolyásos vezetője is.
A héten megjelenő amerikai kiskereskedelmi, ipari és foglalkoztatási adatok képet adnak az amerikai gazdaság állapotáról.
- Márciusban 55 ezer fős foglalkoztatás-bővülést várnak
- a februári, meglepő 92 ezres visszaesés után,
- a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékon maradhat.
- Az Európai Unióban a keddi adatok várhatóan azt mutatják majd, hogy az éves infláció márciusban 2,7 százalékra ugrott az előző havi 1,9 százalékról, miközben a maginfláció stabilabb lehet.
Az energiaár-sokk, valamint a magasabb hitelköltségek és a növekvő védelmi kiadások miatti költségvetési nyomás megviselte az államkötvény-piacokat.
- Az amerikai 10 éves államkötvényhozam ebben a hónapban mintegy 44 bázisponttal 4,407 százalékra emelkedett,
- a 2 éves hozam 50 bázisponttal nőtt.
A fokozott piaci volatilitás általában az amerikai dollárnak kedvez, mint a világ leglikvidebb devizájának. Az Egyesült Államok ráadásul nettó energiaexportőr, ami relatív előnyt biztosít Európával és Ázsia nagy részével szemben. Ugyanakkor a japán hatóságok esetleges beavatkozására vonatkozó figyelmeztetések miatt
- a dollár 0,3 százalékkal 159,74 jenre gyengült. A múlt héten először lépte át a 160-as szintet 2024 júliusa óta, amikor Japán utoljára jenvásárlással avatkozott be.
- Az euró 1,1513 dolláron stagnált, nem messze a márciusi 1,1409-es mélyponttól.
- Az árupiacokon az arany ára változatlan maradt, unciánként 4 493 dolláron, mivel alig kapott támogatást menedékeszközként vagy infláció elleni fedezetként.
