Energiadráma Németországban: elszálltak az árak, de a kormány fél keményen fellépni – miért nem követik a magyar példát?
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása brutális energiaár-robbanást indított el, amelyre Németországnak is rendkívüli intézkedésekkel kellene reagálni. A kormánykoalíció azonban eddig még nem lépett, és egyelőre csak mérlegeli, hogy extraprofitadóval, ársapkával vagy adócsökkentéssel védje meg a lakosságot.
Egyre komolyabb energiapiaci feszültségekkel szembesül Németország, miután az iráni háború következtében gyakorlatilag lezárult a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, a Hormuzi-szoros. Ez az átjáró a globális olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítása mintegy 20 százalékát bonyolítja, így kiesése azonnal árfelhajtó hatással járt világszerte. Európa legnagyobb gazdasága pedig különösen sebezhető az energiapiaci káoszra, ahogyan azt az orosz–ukrán háború kirobbanását követően látni lehetett.
A német vezetés több fegyvert is bevethetne
Egy, a német kormánykoalíción belül működő munkacsoport pénteken arra kérte a kabinetet, hogy lépjen fel az üzemanyagárak emelkedése ellen. A javaslatok között szerepel
- az energiacégek extraprofitjának megadóztatása;
- egy ársapka bevezetése a benzinkutakon;
- valamint az áramköltségek csökkentése a háztartások számára.
Ezek mellett még felmerült az energiaadók mérséklése és a széntüzelésű erőművek újbóli üzembe helyezése is.
Nincs ellátási probléma, árprobléma van. A piaci pánik az egekbe lökte az árakat, és sürgősen lépnünk kell annak érdekében, hogy megállítsuk az energiaválságot
– nyilatkozta a Reutersnek Armand Zorn szociáldemokrata politikus, a munkacsoport egyik vezetője.
A tervezett intézkedések egy elhúzódó konfliktus forgatókönyvére épülnek. A politikusok abból indulnak ki, hogy a Hormuzi-szoros hosszabb ideig zárva maradhat a hajóforgalom jelentős része előtt, ami tartósan magasan tarthatja az energiaárakat. Ez nemcsak a lakosságot, hanem az ipart is súlyosan érinti, különösen egy olyan exportorientált gazdaságban, mint Németország.
Felkészíti az utasokat a népszerű légitársaság: 20 százalékkal drágulhat a repülőjegy – áthárítják a kerozin áremelését
Komoly drágulást vetítenek előre a légitársaságok az emelkedő kerozinárak miatt. A repülőjegyárak akár 20 százalékkal is nőhetnek, ha a helyzet nem javul.
A szénalapú energiatermelés visszahozása különösen érzékeny kérdés, hiszen ez szembemegy a korábbi klímapolitikai vállalásokkal. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a döntéshozók egyre inkább pragmatikus megoldásokat keresnek, még akkor is, ha azok hosszabb távon vitatottak.
A pénzügyi piacok is idegesen reagáltak a fejleményekre, az energiahordozók árának emelkedése pedig láncreakciót indíthat el az inflációban.
Ez újabb terhet róhat a háztartásokra, amelyek már a korábbi energiaválság idején is komoly áremelkedéseket tapasztaltak.
A mostani helyzet emlékeztet a 2022-es energiaválságra, amikor az orosz–ukrán háború miatt szakadt meg több ellátási lánc. Akkor is hasonló eszközökhöz nyúltak az európai kormányok, beleértve az árkorlátozásokat és az állami támogatásokat. A jelenlegi krízis azonban újabb bizonyítéka annak, hogy Európa energiaellátása továbbra is rendkívül sérülékeny a geopolitikai konfliktusokkal szemben.
A német kormány tétlensége nehezen érthető, mivel a rendelkezésükre álló eszközök nemcsak kipróbáltak, hanem az utóbbi hetekben már sikeresen újra be lettek vetve – például Magyarországon –, hogy megfékezzék az energiaválság hatásait. Ha Berlin nem lép időben, annak brutális következményei lehetnek a lakosságra, a vállalatokra és az egész német gazdaságra nézve.
Ma olyan történt, ami még soha: itt az első európai ország, amelynek nem kellett gáz, átállt szélenergiára az áramtermeléshez – világcsúcsot döntöttek, de csak mázlijuk volt
Miközben a gáztárolók szinte kiürültek, a megújuló energiaforrások menekülőutat tudtak nyújtani. A brit szélenergia-termelés rekordot döntött, enyhítve a közel-keleti válság hatásait a szigetországban.
