Hormuzi-szoros blokádja: máris az államcsőd szélén a világ egyik legnagyobb olajhatalma – egy elfeledett csővezeték mentheti meg
Irak Törökországon keresztül próbálja újraindítani olajexportja egy részét, miután a közel-keleti háború gyakorlatilag megbénította a Hormuzi-szoroson át vezető tengeri szállításokat. Bagdad célja, hogy naponta akár 250 ezer hordó kőolajat juttasson el a törökországi Ceyhan kikötőjébe.
Irak újra szeretné indítani kőolajexportja egy részét Törökországon keresztül, miután a közel-keleti háború miatt gyakorlatilag leálltak a tengeri szállítások a térség egyik legfontosabb útvonalán.
A terv szerint a Bagdad által ellenőrzött északi olajmezőkről naponta akár 250 ezer hordó olajat exportálnának a törökországi Ceyhan kikötőjén át.
A bejelentést Hajan Abdel-Gáni iraki olajügyi miniszter tette, aki már korábban is jelezte, hogy a szállítások a háború kitörése után mindössze két-három nappal teljesen leálltak, miután a térségben kiéleződött a katonai konfliktus.
A gondok gyökere a Hormuzi-szoros, mivel a háború előtt Irak kőolajának jelentős részét a dél-iraki Bászra kikötőjéből exportálta ezen a tengeri útvonalon keresztül. A szoros a világ egyik legfontosabb energiaszállítási folyosója, ahol naponta hatalmas mennyiségű nyersolaj halad át.
A helyzet azonban drámaian megváltozott, miután Irán az izraeli–amerikai támadásokra válaszul gyakorlatilag megbénította a hajóforgalmat a térségben. A február 28-i csapások után a szoroson áthaladó szállítások jelentős része leállt vagy rendkívül kockázatossá vált.
Irak túlélése múlik az olajexporton
Bagdad számára ez különösen súlyos probléma, mivel gazdasága nagymértékben függ az olajexportból származó bevételektől. A konfliktus előtt az ország naponta körülbelül 3,5 millió hordó kőolajat exportált. Ehhez képest a most tervezett 250 ezer hordós mennyiség csupán töredék, de Bagdad számára még ez is kulcsfontosságú bevételi forrást jelenthet.
A kormány ezért a Kirkuk környéki olajmezőket a törökországi Ceyhannal összekötő vezetéket próbálja újra üzembe helyezni. Ez az infrastruktúra jelenleg használaton kívül van, de a hatóságok szerint a helyreállítási munkák nagy része már befejeződött.
Hajan Abdel-Gáni közlése szerint a vezeték döntő részét már sikerült felújítani, azonban egy mintegy 100 kilométeres szakaszt még alaposan át kell vizsgálni. A miniszter azt mondta, reményei szerint egy héten belül lezárulhat a próbaüzem, ami után elindulhat a napi 250 ezer hordós export.
Az iraki kormány ugyanakkor más lehetőségeket is vizsgál: az egyik alternatív terv szerint napi 200 ezer hordónyi olajat tartálykocsikkal exportálnának Jordánián és Szírián keresztül.
Ez a megoldás azonban logisztikailag jóval bonyolultabb és költségesebb, mint a csővezetékes szállítás. Éppen ezért Bagdad elsődleges célja továbbra is az, hogy minél gyorsabban újra működésbe hozza a Törökország felé vezető vezetéket, és legalább részben újraindítsa az olajexportot a háborús környezet ellenére.
Elege lett a világ egyik legnagyobb olajhatalmának, megkerüli a Hormuzi-szorost: erre a csővezetékre figyel most a világ
A Hormuzi-szoros körüli katonai feszültség megbénította az olajszállítás egy részét. Az iraki kormány alternatív exportútvonalakat keres a tankerhajók elleni támadások miatt.
