Amerika sem ússza meg a közel-keleti válságot: felborult az olajpiac, elszálltak az árak – egy százéves törvény eltörlése oldhat meg mindent
A globális energiaválság az amerikai piacokat is elérte, ahol az ellátási bizonytalanságok mellett törvényi akadályai is vannak az olajárak lenyomásának. Donald Trump ezért most ollóval esne neki a Jones-rendeletnek, és teljesen átalakítaná az Egyesült Államok energetikai infrastruktúrájának a működését.
Az olajpiac soha nem látott hullámvasúton volt hétfőn: a nyersolaj ára egyetlen nap alatt mintegy 28 dollárral ingadozott, a legnagyobb volt a mozgás a koronavírus-járvány óta. Az Egyesült Államokban a helyzet különösen égetővé vált, mivel az ország olajszállításait gátló törvény, a Jones-rendelet nehezíti a hazai olaj gyors eljuttatását a szükséges régiókba, például Kaliforniába.
Trump-variáció az olajárak csökkentésére
Bár Donald Trump elnök még soha nem vonta vissza a törvényt, a hírek szerint a Fehér Ház a hét eleje óta vizsgálja a lehetséges intézkedéseket az árak stabilizálása érdekében.
A Jones-rendelet egy amerikai törvény, amelyet az 1920-as években hoztak, és az Egyesült Államok belső vízi és tengeri kereskedelmét szabályozza. Lényege, hogy minden amerikai kikötő közötti áruszállítást
- csak amerikai tulajdonú,
- amerikai építésű
- és amerikai legénységgel rendelkező hajókkal lehet lebonyolítani.
A célja eredetileg az volt, hogy védje a hazai hajóipart, és biztosítsa az amerikai hajózási munkahelyeket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például ha egy amerikai olajfinomítóból egy másik államba kell szállítani az olajat, azt csak amerikai hajóval lehet megtenni.
Ez a szabály azonban sokszor lassítja és drágítja a szállítást, különösen akkor, amikor a kereslet gyorsan változik, vagy válsághelyzet van, mivel nincs mindig elég amerikai hajó és legénység a gyors áruelosztáshoz.
Az olajpiac feszültsége mögött az iráni–amerikai konfliktus húzódik, amely a legnagyobb nergiatermelő országok mellett a régió stratégiai csővezetékeit is érinti. A több mint ezer kilométeres, a Perzsa-öböltől a Vörös-tengerig húzódó East-West vezeték csak átmeneti megoldást kínál az olajhiányra, de nem képes pótolni a Hormuzi-szoroson naponta áthaladó 20 millió hordót.
A Bloomberg elemzői szerint a konfliktus rövid távú megoldása valószínűtlen, így az USA-ban belső megoldásokra van szükség. A piac már most érzékeli a bizonytalanságot: hétfőn az MSCI AC Asia Pacific Index a legnagyobb mértékben esett április óta, a koreai és japán részvények vezettek a mínuszban. A kötvénypiac is gyengült, miközben a befektetők az elkövetkező napokra további rossz hírekre számítanak.
Trump viszont látszólag nem aggódik a piaci ingadozások miatt. Interjúkban azt nyilatkozta, hogy mindenre van terve, és az intézkedések hatására az amerikaiak „nagyon elégedettek lesznek”. A Jones-rendelet enyhítésének lehetősége azonban újabb bizonytalanságot hozhat az olajpiacra, miközben a geopolitikai feszültségek tovább fokozódnak.
Klímapolitikai öngól: hátat fordított az olajnak az USA leggazdagabb állama, most drágább a benzin, mint valaha
A szigorú környezetvédelmi előírások finomítók bezárásához és magasabb fogyasztói árakhoz vezettek. A zöldátállás zászlóvivőjeként fellépő Kalifornia ma több importált olajat használ, mint valaha, miközben a fogyasztás tovább nőtt.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
