Olajár: egyetlen más vízi szállítási útvonali krízisnél sem emelkedett még ekkora mértékben, mint most
Ahhoz, hogy történeti összehasonlításban is megértsük, mit jelent a mostani, a február 28-a előtti katonai csapások megindítás előtti árakhoz képest több mint 30 százalékos mértékű olajdrágulás, érdemes a Hormuz Tracker vonatkozó, némi csúszással, de folyamatosan frissülő grafikonjait követni. Ezek közül az egyiken a mostani krízis jelentette áremelkedés mértékét vetetették össze a készítők néhány korábbi, a Hormuzi-szorosban, illetve a Szuezi-csatornában kialakult, globális jelentőségű krízis olajárra gyakorolt hatásával – írja az Origo.
Fotó: Amr Alfiky / Reuters
Történetileg nézve is nagyon magas a mostani olajár emelkedés mértéke
A lap arról ír, hogy a mostanihoz hasonlóan tengeri energiaszállítási útvonalakat érintő korábbi krízisek adatai mutatják, hogy az iráni háborúnál valóban aggasztó a kőolajár emelkedésének mértéke. Ha csak a kirobbanástól számított hatodik napig vizsgáljuk az adatokat, akkor 16,3 százalékos áremelkedést látunk (ez az arány mostanra jóval magasabb lett). Ez jóval nagyobb mértékű annál, mint amelyet a Szuezi-csatorna 2021-es, véletlen eltorlaszolásánál mértek hat nap után (a megfeneklett Ever Given hajó vízre helyezésekor), és magasabb a közel-keleti térségben korábban látott más válságokhoz képest is.
A megfogalmazható következtetés pedig nem igényel hosszas okfejtést: a mostani háború az olajár emelkedésében egyelőre – és ez nyilvánvalóan kétes dicsőség – toronymagasan vezet az összehasonlításban szereplő korábbi krízisek előtt.
Még az úgynevezett tankerháború idején is jóval több idő kellett az ár 10 százalékot meghaladó emelkedéséhez.
Pedig akkor az iraki-iráni háború részeként (1981 és 1988 között zajlott) az öbölben és a Hormuzi-szorosban az összecsapások részeként a felek összesen több száz kereskedelmi hajó ellen követtek el katonai támadásokat.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
