Putyin a győzelem kapujában: nem bírja ki a világ nélküle, visszaengedhetik az orosz olajat – Amerika a szankciók feloldására készül
Donald Trump bejelentette: ideiglenesen felold bizonyos olajszektorral kapcsolatos szankciókat, hogy megfékezze az energiaárak emelkedését az Irán elleni háború közepette.

Trump a floridai Miamiban, saját golfklubjában tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „Vannak szankciók bizonyos országokra. Ezeket most leveszzük, amíg ez rendeződik.” Hozzátette, hogy hosszabb távon talán nem is lesz szükség visszaállításukra, mert béke lesz.
Az elnök nem részletezte, pontosan mely országok szankcióit enyhítik, de az Washington jelenleg Oroszország, Irán és Venezuela olajiparát sújtja korlátozásokkal. Több hírügynökség – köztük a Reuters névtelen forrásokra hivatkozva – arról számolt be, hogy a Fehér Ház elsősorban az orosz olajszankciók lazítását fontolgatja a globális ellátás stabilizálása érdekében.
A lépés hátterében az olajárak emelkedése áll: a piacokat az aggasztja leginkább, hogy az Irán lezárta a Hormuzi-szorost.
A Perzsa-öböl menti nagy termelők – köztük Szaúd-Arábia, Katar és Kuvait – csökkentették a kitermelést a felhalmozódó készletek és a leállt export miatt. Elemzők szerint, ha a Hormuzi-szoros hosszabb ideig zárva marad, az árak akár 150–200 dollár/hordóig is felmehetnek, ami súlyos globális gazdasági következményekkel járna.
Trump ugyanakkor optimista hangot ütött meg a háború időtartamát illetően. Mint mondta, a konfliktus nagyon hamar véget érhet, a műveletek pedig „nagyon előrehaladottak az ütemtervhez képest”. Korábban republikánus törvényhozóknak tartott beszédében azt állította, az Egyesült Államok már sok szempontból megnyerte, de még további lépésekre van szükség.
Kreml: a Közel-Keletről, Ukrajnáról és Venezueláról tárgyalt az orosz és az amerikai elnök
A közel-keleti helyzetet, az ukrajnai békefolyamatot és Venezuelát vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök - közölte hétfőn Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója újságíróknak nyilatkozva Moszkvában.
Mint mondta, a beszélgetés hangsúlya az iráni konfliktuson volt, valamint az Egyesült Államok képviselőinek részvételével zajló, ukrajnai rendezésről folytatott tárgyalásokon.
A telefonbeszélgetés során Putyin a Washington és Teherán közötti nézeteltérések politikai és diplomáciai eszközökkel való megoldásra szólított fel, egyebek között az öbölbeli arab országok, Irán és más államok vezetőivel folytatott eszmecseréinek figyelembe vételével. Trump a maga részéről az Izraellel közös művelet kontextusában értékelte az eseményeket.
Usakov szerint az ukrajnai békefolyamattal kapcsolatban az orosz elnök méltatta az Egyesült Államok és amerikai hivatali partnere személyes közvetítői erőfeszítéseit, és beszámolt a harci érintkezés vonalán kialakult helyzetről. Az amerikai vezető kifejezte reményét a konfliktus mielőbbi rendezésével kapcsolatban.
Ezenkívül a felek megvitatták a venezuelai helyzetet is, egyebek között a világ olajpiacának helyzetével összefüggésben.
Az orosz elnöki tanácsadójának beszámolója értelmében a kapcsolatfelvétel az amerikai vezető kezdeményezésére jött létre, és körülbelül egy órán át tartott. A felek kijelentették, hogy készek rendszeresen kommunikálni egymással. Usakov hangsúlyozta, hogy a két elnök megbeszélésének gyakorlati jelentősége lesz.
A két elnök 2026-ban először lépett kapcsolatba egymással.


