A jegybanki döntésekre várnak a részvénypiac befektetői, miközben vészesen drágul az olaj
Emelkedett a részvénypiac a keddi korai ázsiai kereskedésben, így egy második nyereséges nap felé tartott. A befektetők idegesek, próbálják beárazni az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump Irán elleni háborújának gazdasági következményeit és az esetleges gazdaságpolitikai reakciókat.
A részvénypiac egyelőre optimista
- Az MSCI Japánon kívüli ázsiai–csendes-óceáni részvényeket követő széles indexe 0,9 százalékkal emelkedett, amit
- a dél-koreai Kospi 2,4 százalékos ugrása vezetett,
- a japán Nikkei 225 0,3 százalékkal nőtt.
- Az S&P 500 e-mini határidős jegyzései 0,3 százalékkal csökkentek.
- A hétfői New York-i kereskedésben az S&P 500 egy százalékkal emelkedett, megszakítva egy négy napos vesztes szériát; újra szárnyaltak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények. Az index ugyanakkor továbbra is az iráni háború előtt elért szint alatt maradt.
Az emelkedés továbbra is inkább pozíciózárási kényszernek tűnik, mintsem egy új irányadó trend kezdetének
– kommentálta a helyzetet a Reutersnek Chris Weston, a melbourne-i Pepperstone Group kutatási vezetője, hozzátéve, hogy egyelőre óvakodna a tőzsdei esésekbe belevenni.
Egyre veszélyesebb szintekre emelkedik az olajár
A Brent típusú kőolaj ára 2,7 százalékkal, hordónként 102,89 dollárra emelkedett, miután több amerikai szövetséges hétfőn elutasította Trump felhívását, hogy hadihajókat küldjön a Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajók kísérésére – ez az útvonal a globális energiaszállítások ötödének kulcsfontosságú artériája.
Az ausztrál jegybank lett az első jelentős központi bank, amely az iráni konfliktus kezdete óta kamatot emelt: az irányadó kamatlábat 25 bázisponttal 4,1 százalékra növelte, és figyelmeztetett arra, hogy
a jelentősen megugró üzemanyagárak tartós fennmaradása esetén tovább növelik az inflációt.
A kamatemelés ellenére a döntés után esett az ausztrál dollár árfolyama. A héten több nagy jegybank is ülésezik, köztük az amerikai Federal Reserve, az Európai Központi Bank, a Bank of England és a Bank of Japan. A várakozások szerint egyikőjük sem változtat irányadó kamatán. A Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS hétfőn arra figyelmeztette a döntéshozókat, hogy ne reagáljanak elhamarkodottan az iráni válság okozta globális energiaár-emelkedésre, és ezt tankönyvi példának nevezte arra, amikor egy kínálati sokkokon „át kell nézni”.
A Fed valószínűleg kivár
A Fed-alapkamatra vonatkozó határidős piacok 99,1 százalékos valószínűséggel változatlan kamatszintet áraznak az amerikai jegybank a szerdán záruló kétnapos ülés végére – a CME FedWatch eszköze szerint.
A Fed valószínűleg kivár, amíg egyértelművé nem válik, hogy az iráni háború milyen hatással lesz a gazdasági növekedésre és az inflációra
– mondta Steve Englander, a Standard Chartered globális G10 devizakutatási vezetője New Yorkban.
„Meglepődnénk, ha az FOMC határozott iránymutatást adna a háború hatásairól, mivel nem tudhatja, meddig tart a konfliktus, illetve hogy a legnagyobb hatás a gazdasági aktivitásban vagy az inflációban jelentkezik-e” - tette hozzá.
- Az amerikai 10 éves államkötvény hozama 1,8 bázisponttal 4,236 százalékra emelkedett.
- Az amerikai dollárindex, amely a dollár erejét méri hat devizával szemben, 0,1 százalékkal 99,963-ra nőtt, miután hétfőn megszakadt egy négy napos erősödési sorozat.
- A japán jen 0,2 százalékkal gyengült, 159,415 jen/dollár szintre, éppen a kulcsfontosságú 160-as szint alatt, annak ellenére, hogy a japán hatóságok kedden szóbeli figyelmeztetéseket adtak ki a jen gyengülésének megfékezése érdekében.
Elemzők szerint az intervenció küszöbe magasabb lehet az emelkedő olajárak miatt. A japán jegybank elnöke, Ueda Kazuo kedden úgy nyilatkozott, hogy az alapinfláció fokozatosan gyorsul a jegybank 2 százalékos célja felé.
