Az Egyesült Államok töri fel a saját kubai olajembargóját
Az összeomlás szélére került a kubai gazdaság az amerikai olajembargó miatt, a szigetország magánszektora számára azonban érkezik az Egyesült Államokból is üzemanyag – igaz, csupán minimális mennyiségben. A szigetország vár még orosz olajra is, azt azonban nem tudni, hogy az amerikai parti őrség engedi-e befutni kubai kikötőbe az Anatolij Kolodkin tankert.
Az amerikai kormány februárban adott engedélyt a kubai magánszektornak a venezuelai olaj importjára, hogy enyhüljön a szigetországot sújtó súlyos üzemanyaghiány, ami éppen a washingtoni olajblokád miatt alakult ki.
Nicolás Maduro elfogásával és a venezuelai olaj amerikai kézbe vételével Kuba már sem olajat, sem pénzt nem kap Caracastól, és Donald Trump elnök vámokkal is megfenyegette azokat, akik energiahordozót szállítanak Kubába, sarokba szorítva ezzel Mexikót.
Az olajhiány miatt március közepén immár sokadszor ismét összeomlott a szigetország elektromos hálózata, a kialakult káosz utcai tiltakozásokhoz és erőszakos összecsapásokhoz vezetett.
A kubai kormány is kezdi megadni magát, a kommunista vezetés a gazdasági katasztrófa elhárítása érdekében megnyitná hanyatló gazdaságát az Egyesült Államokban és más országokban élő diaszpóra előtt, lehetővé tenné a számukra, hogy vállalkozásokat alapítsanak és ingatlanokat vásároljanak.
Washington a kubai magánszektort akarja erősíteni
A kubaiak 2021 óta nyithatnak és üzemeltethetnek saját vállalkozásokat, 2024-ben már a magánszektor adta a kiskereskedelmi és szolgáltatási szektor 55 százalékát. Ez az arány 2023-ban 44 százalék volt.
Washington ezt a szektort akarja erősíteni: a Reuters tudósítása szerint amerikai források február vége óta mintegy 30 ezer hordó (4,8 millió liter) üzemanyagot szállítottak a szigetországba.
Ez a mennyiség gyakorlatilag elhanyagolható, alig egy tizede egy átlagos tanker kapacitásának
és töredéke annak, amire az országnak szüksége lenne, ami napi mintegy 100000 hordó.
A brit hírügynökség szerint azonban a szállítási adatok azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államokból érkező üzemanyag mennyisége hétről-hétre nő.
Közben az idén összesen 61 konténerhajó is érkezett a szigetországba különböző cikkekkel, köztük üzemanyaggal is, többek között az Európai Unióból is. A legtöbb segély azonban kis hajókon Mexikóból érkezik.
Kiderül, mennyire áthatolhatatlan az amerikai olajembargó
Miguel Diaz-Canel kubai elnök a múlt héten azt mondta, hogy az országba három hónapja nem érkezett üzemanyag, a magánszektor beszerzéseiről azonban említést sem tett.
Havanna egyelőre csak vár az orosz olajra is, amellyel Moszkva teszteli az amerikai blokádot.
Két tanker indult a szigetország felé,
de az egyik, a kínai tulajdonban lévő, hongkongi zászló alatt hajózó Sea Horse nevű tartályhajó, a fedélzetén körülbelül 190 ezer hordó orosz gázolajjal már feladta a reményt, hogy kiköthet Kubában,
- az amerikai haditengerészet
- és parti őrség
ugyanis nyomon követi és üldözi azokat a hajókat, amelyekről feltételezi, hogy olajat szállítanak Kubába, és gondoskodik róla, hogy ne osonhassanak be titokban a havannai kikötőbe.
A másik az orosz állami Szovkomflot tulajdonában lévő és hazai zászló alatt hajózó, 2024 óta szankcionált Anatolij Kolodkin, becslések szerint 730 ezer hordó nyersolajjal a fedélzetén.
A Politico tudósítása szerint a tanker hivatalos célállomása a floridai Atlantis, de valószínűbb, hogy a kubai Matanzas kikötőjébe tart, ahová bármelyik nap megérkezhet.
Moszkva a tankerrel is Ukrajnára alkuszik?
Elemzők szerint a Kolodkinnal Moszkva inkább csak teszteli, provokálja Washingtont, nem az a legfőbb célja, hogy segítsen Kubának. „Oroszország szeret kötözködni velünk, de nem akar harcba keveredni Trumppal olyan valami miatt, ami az elnök szerint egyértelműen amerikai érdekszféra” – mondta a portálnak Lawrence Gumbiner, aki Donald Trump elnök első ciklusa alatt vezette az Egyesült Államok havannai nagykövetségét.
Korábbi amerikai tisztségviselők szerint
a haditengerészet és a parti őrség valószínűleg a Kolodkint is megakadályozza abban, hogy elérje a kubai kikötőt.
Andrea Kendall-Taylor egykori hírszerző, a Center for a New American Security transzatlanti biztonsági programjának igazgatója szerint Moszkva a tankerrel azt üzeni, hogy nem hajlandó teljesen feladni Latin-Amerikát, az Egyesült Államok hátsó udvarát – legalábbis addig, amíg Washington nem tesz jelentős engedményeket Oroszország hátsó udvarát, Ukrajnát illetően.
