Űrkutatás: Moszkva hatalmas fordulata - katonai drónplatform lesz az új űrállomás, retteghet a világ
A leendő Orosz Orbitális Állomás (orosz elnevezéséből ROSZ) első moduljának felbocsátását 2028-ra tervezik – mondta Dmitrij Bakanov, a Roszkoszmosz Állami Vállalat vezérigazgatója a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
Közlése szerint a jóváhagyott nemzeti projektútlevél szerint az első modult 2028-ban telepítik. (Az eredeti dátum egyébként 2025–2026 volt.)
Dmitrij Bakanov korábban a Sszövetségi tanács ülésén bejelentette, hogy a ROSZ lesz a világ első drónplatformja. Márciusban a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ (CTC) új vezetője, Oleg Kononenko, oroszország hőse, prioritásként jelölte meg a ROSZ létrehozásának előkészületeit. Februárban Denisz Manturov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese bejelentette, hogy a ROSZ telepítése 2028-ban kezdődik.
Nem is titok a ROSZ katonai funkciója
A Roszkoszmosz orosz űrinfrastruktúrát fejleszt és üzemeltet. Alapkutatást és fejlesztést végez, emberes és kereskedelmi indítási szolgáltatásokat nyújt, kommunikációs és navigációs műholdflottákból áll, és robusztus emberes űrrepülési programot tart fenn. A Roszkoszmosz szigorúan véve nem űrügynökség, hanem egy állami vállalat, amelyet az egykori orosz magánipar nagy részének államosításával hoztak létre. Az olyan szervezetekkel ellentétben, mint a NASA vagy az Európai Űrügynökség (ESA), a Roszkoszmosz katonai alkalmazásokhoz is fejleszt űrprojekteket.
A Roszkoszmosz
- üzemeltette a Mir űrállomást, amely több tíz orosz kozmonautát, valamint a világ minden tájáról érkező űrhajósokat fogadott.
- Segített a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megépítésében, számos modullal hozzájárulva 1992 óta megszakítás nélküli hozzáférést biztosít az emberek számára az űrhöz.
- Több űrteleszkópot és földmegfigyelő műholdat bocsátott fel.
- Az ESA-val Mars körüli pályára állítottak egy ExoMars Trace Gas Orbiter szondát.
- Megpróbált mintát visszahozni a Phobos marsi holdról, miközben a fedélzetén a Planetary Society LIFE kísérlete is volt.
- Műholdakból álló flottát indított navigáció és kommunikáció céljából.
Ez már az űrháború kezdete
Dmitrij Bakanov nem véletlenül említette a ROSZ drónközpont funkcióját: egyelőre ugyanis kínai műholdrendszerek irányítják az orosz drónokat. Vagyis Oroszország, Kína és az Egyesült Államok űrkutatási fejlesztései is összefüggésben vannak a katonai célokkal. Szintén kínai műholdakról a közel-keleti bázisokról készülő felvételek segítik Iránt az amerikai hírszerzés szerint. A Pentagon úgy véli, hogy az iráni Forradalmi Gárda mesterséges intelligenciával továbbfejlesztett műholdképeket használ helyszínek célba vételéhez – állítja az Egyesült Államok Védelmi Hírszerző Ügynökségének (DIA), az amerikai hadsereg hírszerző ágának egyik forrása.
A Világgazdaság korábbi cikke szerint Kína katonai űrflottája – ilyen-olyan célú, a hadviselést szolgáló űreszközei a sok tízezernyi, a kormánynak dolgozó IT-fejlesztővel együtt – csendben besorolnak Oroszország hasonló eszközei mögé. Peking nem is tagadja, hogy űrflottája (űrbeli selyemútja) szerves részévé válik globálisan kiépülő gazdasági-ipari hálózatának, az Övezet és útnak.
