Egyik fél sem szívesen beszél róla, de az ukrajnai háború már nem a fotókon, videóbejátszásokban roppant mutatós, zörgő-csattogó-puffogó, halálos gránátokat köpködő óriásvasakról, tankokról, önjáró nehézlövegekről szól – hanem az űrről. És itt hatalmas változások történnek. Kína katonai űrflottája – ilyen-olyan célú, a hadviselést szolgáló űreszközei a sok tízezernyi, a kormánynak dolgozó IT-fejlesztővel együtt – csendben besorolnak Oroszország hasonló eszközei mögé. Peking nem is tagadja, hogy űrflottája (Űr-Selyemútja) szerves részévé válik globálisan kiépülő gazdasági-ipari hálózatának, az Övezet és Útnak.

Kína műhold — Kína Selyemutat épít - az űrben is / Fotó: Xinhua via AFP

Ezzel a kínai és az oroszországi űreszközök száma legalább másfélszeresen múlja felül az Egyesült Államokét – ami erősen befolyásolja az ukrajnai harcok menetét is. Peking többszörösen érdekelt benne, hogy katonai rendszereit Ukrajnában kipróbálja az amerikaiakkal való közvetlen szembenállásban. Kínának legalább 45 műholdja csatlakozik a modern és katonai változatában a többi rendszernél (az amerikai GPS-nél, az orosz Glonassnál) sokkal hatékonyabb, 100 milliméteres helymeghatározási pontosságú BeiDou szisztémához.

Műholdak és manipuláció

Még az olyan tiszteletreméltó társaság, mint az amerikai Aggódó Tudósok Uniója (UCS) sem mentes a felületes, mechanikus szemlélet mögé bújtatható manipulációs szándéktól. Azt írják 2023-ban frissített jelentésükben, hogy a Föld körül összesen 7560 mesterséges égitest kering. A Kongsberg Konszern (Ukrajna kapcsán is közük van a NASAMS légvédelmi rendszerek gyártásához, szállításához) érdekkörébe tartozó NanoAvionics szerint viszont 9900 szatellit kering a Föld körül. Ezek

12 százaléka geostacionárius pályán (GEO), több tízezer kilométerrel a föld felszín felett,
3 százaléka közepes magasságban (MEO),
84 százaléka pedig alacsony, Föld-közeli pályán halad.

Az UCS szerint a legtöbb katonai műholdat (246-ot) az Egyesült Államok tartja pályáján. Összesen 5184 amerikai mesterséges hold lenne fenn az űrben, az összesnek mintegy a négyötöde.

De az UCS és a többiek talán legnagyobb valóságkicsavarása Ukrajna kapcsán az Elon Musk féle több ezer távközlési mesterséges hold besorolása.

Ezek ugyanis az ukrajnai (nyugati) hadviselés valószínűleg legfontosabb komponensei – mégis kereskedelmiként állnak a mustrában. Nélkülük nem lenne lehetséges az ukrán merev szárnyú – az orosz vezérkari jelentésekben „repülőgép típusúként” emlegetett – drónok mélyen Oroszország fölé való berepülése, célkiválasztása, célba vezérlése.

Musk műholdjai és a háború

A Pentagon felügyelete alatt működő „klasszikus” katonai műholdak tevékenységét korlátozza a mindenkori amerikai kormány óvatossága. Joe Biden demokrata kormánya – ellentétben egyes európai szövetségeseivel – nem akar nyíltan ujjat húzni Oroszországgal, és ez várható Donald Trump hivatalba lépő adminisztrációjától is.

Elon Musk szatellitflottájára ez az óvatosság nem vonatkozik, ők úgy működhetnek, mint a nagyhatalmak katonai magánvállalatai,

Amerikában az Academy (korábbi Blackwater) vagy Oroszországban a Wagner csoport. A világ leggazdagabb embere jövedelme egy töredékét – katonai bloggerek szerint – direkt az amerikai kormánytól, a Pentagontól kapja, mert távközlési szolgáltatásokat nyújt az ukrán lakosságnak (polgári rész, mobiltelefonok, kereskedelmi műholdvevő „tányérok” működtetése) és az ukrán hadseregnek (a drónok irányításától a ballisztikus rakéták, „okos” nehéztüzérségi lövedékek pályán tartásáig számtalan dologban segíti Ukrajna harcát Oroszországgal szemben).

Az UCS adatai a világűrben keringő, aktív műholdakról:

Egyesült Államok: 5184
Kína: 628
Oroszország: 181

Pályájuk szerint:

alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringők: 6768
közepes Föld körüli pályán (MEO) keringők: 143
elliptikus pályán keringők: 59
geostacionárius GEO-pályán keringők: 590

Kína és az Űr-Selyemút

Moszkva a fenti folyamatokhoz igazítja katonai taktikáját. Az iráni eredetű Sahid/Gerany drónok iráni műholdvezérlését, a Kometa-rendszert – amelyet az ukránok már megtanultak hatásosan zavarni – felváltják a kínai műholdakra hangolt vezérlési rendszerrel. Az újabb Sahidokon már újfajta műholdantenna működik – állapították meg ukrán szakemberek.

A kínaiak szisztémáját eddig sem a Nyugatnak, sem a vele szorosan együttműködő ukrán IT-szakembereknek nem sikerült hatékonyan feltörniük.

Közben a földön sem állnak jól a dolgok – Zelenszkij Ukrajnája és Putyin Oroszországa szempontjából sem. Ukrán források szerint szétesett a 155. önálló gépesített dandár, mert sokan megszöktek a seregből. Noha Moszkvában dicsekszenek a hatalmas hódításokkal, 2024-ben az orosz kormánysajtó szerint is körülbelül mindössze két és fél ezer négyzetkilométernyi (Nógrád megyényi) területet tudott az orosz hadsereg elfoglalni Ukrajnától. A legutóbbi helyzet szerint az ukránok továbbra is visszaszorulóban vannak, a hadsereg egészében véve lepusztult és akut emberhiánnyal küzd.

Trump vizsgálatot követel

A hírek szerint a Trump-adminisztráció kiterjedt vizsgálatot ígér a leköszönő ukránbarát Biden-vezetés és ukrajnai partnereik körében. Kettős céljuk lehet: egyfelől leszámolni a Trumpék orra alá sok borsot tört Biden-adminisztráció egyes demokratáival, és elszámoltatni őket, és az ukrajnai vezetést elszámoltatni, mire fordították és

hova tűnt el a csaknem kétszázmilliárd dollárnyi amerikai adófizetői kormánypénz

egy része, amit Ukrajna katonai, gazdasági megsegítésére kifizettek. Egyre hangosabbak a magát melldöngetve Európa egyik legdemokratikusabb kormányának kinevező kijevi vezetést bíráló belső hangok is. Amelyekre természetesen reagál és rájátszik a moszkvai vezetés is.

Űrháború: összefogott Kína és Oroszország – kínai műholdrendszerek irányítják az orosz drónokat