Merz megelégelte a szitkokat, csökkentik az üzemanyag adóját – nem hinnénk, ki fizeti meg az árát
Németországban nincs védett ár az üzemanyagra, mint Magyarországon, az árak felszökése egyre szélesebb társadalmi csoportokban érezteti negatív hatását. Az eddigi intézkedések eredménytelennek bizonyultak, és Friedrich Merz kormánya azonnal újabb lépéseket jelentett be, amint kiderült, hogy a tárgyalások az iráni háború lezárásáról eredménytelennek bizonyultak. A Hormuzi-szoros lezárva marad, az olaj ára tovább emelkedett – a német csomag mire lesz elegendő, eztán derül ki.
A német kormány késő estig tanácskozott az energiaár-válságról és a függőben lévő reformprojektekről. Most Friedrich Merz (CDU) kancellár ismertette a megbeszélések eredményeit – jelentette hétfőn a Der Spiegel.
Az üzemanyag adója lesz kisebb
A kormányfő elmondta: a magas üzemanyagárak miatt könnyítéseket tervez az autósok számára.
Az energiaadót a dízel és a benzin esetében literenként bruttó mintegy 17 centtel csökkentik egy korlátozott, két hónapos időszakra
– jelentették be Berlinben a kormánykoalíció pártjainak vezetői. A 17 cent hétfői árfolyamon 62 forintnak felel meg – ez messze van a magyar védett árak mérséklő hatásától, de már érzékelhető változás.
Ez nagyon gyorsan javítani fogja az autósok és a vállalkozások helyzetét az országban
– fejezte ki reményét Merz. A kormány arra számít, hogy az olajipar továbbadja a könnyítéseket. Barbel Bas (SPD) munkaügyi miniszter szerint a fogyasztók és a vállalkozások összesen mintegy 1,6 milliárd euró összegben jutnak üzemanyagár-csökkenéshez.
Lesz még más is, és kiderült, ki fizetné meg az intézkedések árát
Emellett a koalíció azt is tervezi, hogy 2026-ban lehetővé teszi a munkáltatók számára egy ezereurós, adó- és járulékmentes támogatási bónusz kifizetését.
Az is megvan, ki fizeti meg ennek az árát. Az adóbevétel-kiesés ellensúlyozására már 2026-tól emelnék a dohányadót. Némileg meglepő lehet, kire hárul át a teher, ugyanakkor a német koalíció kacsingat más irányba is, olyan út felé, amelyet már kipróbáltak – Magyarországon. Az olajvállalatok felé.
Merzék üdvözölték az Európai Bizottság bejelentését, miszerint megvizsgálja az olajiparral szembeni intézkedéseket, az EU 2022-es energiaválság-kezeléséhez hasonlóan. Ez az úgynevezett extraprofitadóra utal. Az adókönnyítéseket olyan intézkedésekből finanszíroznák, amelyek az olajvállalatokat célozzák, még ha azok versenyjogi vagy adójogi védelem alatt állnak is – írja a német lap.
Azt, hogy az olajvállalatok profitálnak az áremelkedésekből, a hétfői piaci mozgások kiválóan illusztrálták. Miközben az iráni hírekre estek az ázsiai és európai részvényindexek, az olajpapírok, mint a Shell vagy a magyar Mol, erősödni tudtak. A magyar rezsicsökkentés – amelynek fennmaradása a kormányváltással kérdésessé vált – erre az effektusra építve könnyít a háztartások terhein.
A magyar megoldás hatékonyabb védelmet jelent
A Der Spiegel emlékeztet rá: az iráni háború február 28-i kitörését követően az üzemanyagárak drasztikusan emelkedtek Németországban. A csúcsidőszakban, közvetlenül húsvét után, a dízel ára Németország-szerte átlagosan mintegy 70 centtel volt magasabb literenként a háború előtti szintnél, a Super E10 pedig körülbelül 41 centtel drágult – a német autóklub (ADAC) adatai szerint. Ezt bizony nem kompenzálja a bejelentett adócsökkentés.
A szövetségi kormány kezdeti intézkedései – a napi egy áremelést engedő „12 órás szabály”, valamint a Szövetségi Kartellhivatal megerősített jogkörei – nem csökkentették hatékonyan a nyomást.
A pénteki helyzet szerint a magyar védett ár a benzint 102 forinttal tette olcsóbbá a piacinál, a gázolajat 195 forinttal (euróban 53 centtel).
