Nauru arany útlevél árusításával küzd a klímaváltozás ellen

Lassan már igazi trenddé válik az arany útlevelek bevezetése. Nemrég az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump jelentette be , hogy országa ehhez az eszközhöz folyamodik, és most új ország is ugyanerről döntött. Az ok azonban teljesen más, a Csendes-óceán délnyugati részén található, mindössze 8 négyzetkilométeres szigetország, Nauru ugyanis a klímaváltozás miatt folyamodott ehhez az eszközhöz.

Az óceániai térségben található kis szigetnek bárki az állampolgára lehet, aki hajlandó kifizetni érte 105 000 dollárt – írta a CNN. Az apró, és nagyon alacsony tengerszint feletti magasságon fekvő sziget azért indította ezt a kezdeményezést, hogy az arany útlevélből befolyó, darabonként 39 millió forintnak megfelelő összeget az éghajlatvédelmi intézkedések finanszírozására fordíthassa.

Nauru a klímaváltozás veszélyeinek az egyik leginkább kitett ország, a tengerszint emelkedése, az egyre gyakoribb viharok, és a part menti erózió ugyanis jelentős kockázat a Föld harmadik legkisebb országára nézve. Ráadásul nincsenek meg a szükséges forrásai ahhoz, hogy megvédje magát az éghajlatváltozástól. Ezen szeretnének most változtatni, a kormány ugyanis abban bízik, hogy az állampolgárság eladása segíthet előteremteni a szükséges forrásokat ahhoz, hogy a sziget mintegy 12 500 fős lakosságának 90 százalékát magasabb területre költöztessék.

Nem minden arany (útlevél), ami fénylik

Az arany útlevelek bevezetése nem számít újdonságnak, azonban megítélésük eléggé ellentmondásos, a történetük ugyanis tele van olyan esetekkel, amikor valamilyen bűncselekményekhez használták fel őket. Azonban, mivel a fejlődő országok nehezen jutnak hozzá az egyre súlyosbodó éghajlati hatások kezeléséhez szükséges pénzhez, kénytelenek lesznek új pénzszerzési módokat találni.

„Miközben a világ az éghajlatváltozás elleni fellépésről vitázik, nekünk már most is proaktív lépéseket kell tennünk országunk jövője és fennmaradása érdekében” – jelentette ki David Adeang, Nauru elnöke.

Az arany útlevelek minimum 105 000 dollárba kerülnek majd, azonban bizonyos büntetett előéletű személyek számára nem lesznek elérhetők. A naurui útlevél 89 országba, köztük az Egyesült Királyságba, Hongkongba, Szingapúrba és az Egyesült Arab Emírségekbe biztosít vízummentes beutazást. Az Európai Unió legtöbb országába, köztük Magyarországra is vízum kell a naurui állampolgároknak a beutazáshoz. Ez fordítva is igaz, a magyarok is vízummal utazhatnak csak Naurura. Természetesen a 39 millió forint értékű arany útlevéllel azonnal kiküszöbölhető az ügyintézés kellemetlensége.

Kirstin Surak, a London School of Economics docense úgy véli, hogy a naurui arany útlevelet vásárlók közül valószínűleg csak kevesen látogatnak el a távoli kis országba, ugyanakkor hasznos lehet olyan országok állampolgárai számára, amelynek útlevelével még kevesebb országba lehet eljutni.

A különféle arany útlevelek, vagy aranyvízumok többsége az adott országban történő befektetésért cserébe ad letelepedési lehetőséget, vagy épp állampolgárságot. A Donald Trump által bejelentett aranykártya, bár több jogosultságot és adókedvezményt is ad, árban nem versenyképes a naurui ajánlattal, ugyanis 5 millió dollárért (1,9 milliárd forint) vásárolható meg, vagyis több mint negyvenhétszer drágább.

Felállna a padlóról Nauru

A szigetország számára azonban esélyt kínál arra, hogy biztosítsa a jövőjét. Naurunak nehéz, sötét történelme van. A szigeten az 1900-as évek elejétől foszfátot bányásztak, a mintegy egy évszázadon át tartó munkálatok megviselték a természetet, az ország közepét mára szinte teljesen kopár, lecsupaszított sziklákból álló táj alkotja. Mire a foszfátkészlet kimerült, a sziget csaknem 80 százaléka lakhatatlanná vált, ez az egyik fő oka annak, hogy a legtöbb ember a partok mentén él, ahol ki van téve a tengerszint emelkedéséből fakadó veszélyeknek. Ráadásul a vízszint itt a globális átlagnál gyorsabb ütemben növekszik.

A szigetet a bukott kriptocsászár, Sam Bankman-Fried is kinézte magának, az egyik ellene indított per anyagából ugyanis kiderült, hogy azt tervezte, hogy megveszi a szigetet, és egy nagy bunkert épít, ahol túlélhető lenne egy esetleges apokalipszis.

Mivel egy nagyon apró szigetállamról van szó, az állampolgárság eladása jelentős hasznot hozhat. Nauru várakozásai szerint

• az első évben nagyjából 5,6 millió dollár bevételre tesz szert a programból,
• később évi 42 millió dolláros bevételi forrássá válhat.

Vagyis az első évben 53, utána pedig évente 400 arany útlevél értékesítésével kalkulál a kormány. Amennyiben sikerülne elérni az évi 42 milliót, azzal ez a forrás a teljes kormányzati bevétel 19 százalékát tenné ki.

Nem mindenre megoldás az arany útlevél

A CNN emlékeztetett, hogy Nauru egyszer már próbálkozott hasonlóval, de az 1990-es évek közepén indult program hamar kudarcba fulladt, többek között azt követően, hogy 2003-ban Malajziában letartóztattak két állítólagos al-Kaida terroristát, akiknek naurui útlevelük volt.

A kormány azt állítja, hogy ezúttal sokkal szigorúbban ellenőrzik majd a jelentkezőket, és kizárják azokat, akik az ENSZ által magas kockázatúnak minősített országokból származnak, például Oroszországból vagy Észak-Koreából.

Nem Nauru az első olyan ország, amely az állampolgársága árusításával küzd a klímaváltozás ellen. A karibi térségben található Dominikai Közösség (nem azonos a Dominikai Köztársasággal) 1993 óta árul állampolgárságot, és a közelmúltban arról számolt be, hogy az ebből származó bevétel egy részét arra fordítja, hogy finanszírozza azt a kötelezettségvállalását, hogy 2030-ra a világ első, az éghajlatváltozással szemben teljesen ellenálló országává váljon.