Információnk szerint -- az elmúlt bő évtizedben is példátlan módon -- az integrációs takarékszövetkezetek nem szavazták meg közgyűlésükön saját érdek-képviseleti szövetségük, az OTSZ jövő évi költségvetését. A takarékok túl drágának találták az OTSZ által beterjesztett működési költségeket.
Az OTSZ és az intézményvédelmi alap (OTIVA) közös közgyűlésén az utolsó pillanatban levették a napirendről az OTIVA-részjegyeket leértékelő szövetkezetek ügyét.
Több bajba jutott takarékot korábban az alap úgy mentett meg, hogy részjegyek vásárlásával tulajdont szerzett bennük. Néhány intézmény azonban -- jogi kiskapukat kihasználva -- ezután töredékére értékelte le összes részjegyének értékét. Nem megerősített hírek szerint emiatt jelentős vagyonvesztés érhette az OTIVA-t.
Úgy tudni, a napirend levételében nem kis szerepet játszhatott, hogy szerdán több konszolidált takarékszövetkezet első embere tárgyalt az OTSZ-vezetőkkel.
A közgyűlésen viszont sikerült módosítani az integrációs szerződést. A tőkéjüket vesztett takarékok megsegítésére ennek nyomán az OTIVA-közgyűlés pótbefizetést rendelhet el (a másik, el nem fogadott javaslat szerint ez egy biztonsági testület feladata lett volna).
A szövetkezetek biztonságának növelése érdekében megszavazták az OTIVA jogosítványainak erősítését is. A részletekről tavasszal, az OTIVA alapszabályának módosításakor döntenek -- tudtuk meg.
A leendő változtatások legfontosabbika, hogy az alap ezentúl nem csak utólag, de a tőkevesztést megelőzendő is beavatkozhat egy-egy takarék működésébe. (Két takarékszövetkezetnél egyébként "csendben" már most is ilyen előzetes konszolidáció folyik a HVG szerint.)
Csak kissé módosították az OTIVA-ba történő rendszeres befizetésekről szóló szabályokat. Eszerint az 1,5 milliárd forintnál kisebb mérlegfőösszegű szövetkezetek évi 1,8 millió forintot fizetnek, az e fölötti eszközállomány részének pedig 0,28 ezreléke jár az alapnak. (Az elvetett indítvány 2 milliárdos mérlegfőösszegig 2 millió forintról, s az e fölötti rész 0,6 ezrelékéről szólt volna.) Mostanáig a mérlegfőösszeg 0,7 ezreléke volt a díj, amit a tagok kockázatosságuktól függően egészítettek ki.
Egy lapunknak nyilatkozó szakértő úgy fogalmazott: az integráció mérlegfőösszege jelentős mértékben a hitelezés felfutása révén bővült. Ha e bővüléssel párhuzamosan nem nő tovább jelentősen az OTIVA szerepe és a biztonsági befizetések mértéke, az veszélyhelyzetet teremthet. Továbbra is gond, hogy tisztázatlan az OTSZ, az OTIVA és az integráció csúcsbankjának számító Takarékbank viszonya.
A közgyűlésről az OTIVA és az OTSZ vezetőitől nem kaphattunk részletes információt.