Kérdőjelek a Mak-Tel körül
A Napi Gazdaság december 23-i száma Polacsek Csabára, a CA-IB igazgatójára hivatkozva azt közölte, hogy a Matáv súlya a Mak-Tel többségét megszerző konzorciumban ma még ugyan 87,4 százalékos, azonban az arányok a közeljövőben változnak, és a magyar cég többsége 51 százalékra csökken. Laptársunk számítása szerint a Matávnak így csupán a 362,5 millió eurós vételár csaknem felét kellene kifizetnie a Mak-Tekért január 11-ig.
A Matáv hivatalos közleményében alig egy nappal korábban az szerepelt, hogy a vételárból a Matávra eső rész 317,3 millió euró, ez pedig nem kicsi -- mintegy 35 milliárd forintnyi -- különbség. A Matáv sajtóosztályán érdeklődésünkre azt közölték, hogy a hivatalos közleményben szereplő adat helytálló, azaz a Matáv valóban 317,3 millió eurót fizet ki januárban. A konzorciumbeli arányokkal kapcsolatban a Matáv hivatalos álláspontja az, hogy a társaság mindenképpen meg kívánja tartani többségét. Ebből kézenfekvő következtetésnek tűnik az, hogy a Matáv részesedésének 51 százalékra csökkenéséről szóló lapinformáció helytálló, de lehet, hogy erre csak a vételár kifizetését követően kerül sor.
Ennek mikéntje ugyan egy újabb sor kérdést vethet fel, részleteket azonban a Matáv nem közöl. A társaság csak annyit árult el, hogy a felek pénteken Szkopjében aláírták a privatizációs szerződések egy részét, ugyanakkor még a pénzügyi zárást jelentő január 11-én is aláírásra vár néhány dokumentum.
Az elemzők a kérdőjelektől függetlenül logikus lépésnek tartják a balkáni akvizíciót. A Mak-Tel jelenleg mintegy 500 ezer vonalas előfizetővel rendelkezik, a társaság kapacitása azonban ennél lényegesen nagyobb. Emellett fölöslegek vannak a mobilkapacitásnál is, a makedón piacon ugyanis még nem következett be robbanásszerű növekedés -- mondta Varga Viktor, a Cashline elemzője. A balkáni ország egyelőre szegény, az egy emberre jutó nemzeti össztermék mindössze 1500 dollár.
A Mak-Tel vezetékes monopóliummal rendelkezik 2005 végéig, ám a kormány várhatóan ott is korlátozza majd a Matáv által tehető lépéseket. Bár a cég jövedelmezősége aránylag magas, a társaság a Matávval összehasonlítva nagyon kicsi. Ráadásul szolgáltatásaik kiugróan magas részét, 24 százalékát a nemzetközi hívások teszik ki, ami az internetprotokoll megjelenésével elveszíti jövedelmezőségét. Mindent összevetve az ügylet veszélyét az jelentheti, hogy egyelőre nem látszik tökéletesen tisztán, mit is vásárolt tulajdonképpen a Matáv, ez a cég önmagában semmiképpen nem elég arra, hogy komolyabb növekedési pályára állítsa a hazai társaságot -- teszi hozzá Varga.
Nincs értelme olyan piacokon próbálkoznia a magyar cégnek, ahol fő tulajdonosa, a Deutsche Telekom is jelen van. Így aztán logikus iránynak tűnik a Balkán -- mondta Sztanó Imre, az Erste elemzője.
Ennek csak első lépcsője a Mak-Tel megvétele. Az ügylet lezárását követően a Matáv feltehetőleg saját embereit küldi Makedóniába, és elkezdődik majd a társaság átstrukturálása. A következő célpont aztán a privatizáció előtt álló bolgár vezetékes szolgáltató lehet, amely mobillicencet is kap. Az akvizíciókkal, a Westellel és az UMTS-sel együtt a Matáv eladósodottsága az elemző szerint a kívánt szinten tartható majd.
Sztanó szerint a hazai telekommunikációs cég fundamentálisan alulértékelt, ám az árfolyamot jelenleg a piaci trend határozza meg. Ennek kedvezőbbé válása után a papír elérheti reális árát: 1900-2000 forintot.
