A brókerek maguk intézik

Továbbra is csak a Keler által üzemeltetett rendszeren keresztül van mód részvénykölcsönzésre -- többek között ez az üzenete annak az 500 ezer forintos felügyeleti bírságnak, amelyet a napokban kapott az IE-New York Broker Rt.
A jelek szerint a cég annak köszönheti a bírságot, hogy némileg intézményesíteni akarta azt a piacon egyébként bevett gyakorlatot, hogy egyedi megbízások alapján kölcsönügyleteket közvetít: más cégek szóbeli ügyleteivel szemben formanyomtatványon állapodott meg a papírok kölcsönbe adásáról. (A papírok kölcsönvételére általában azért van szükség, mert egy adott részvény áresésére játszó befektető úgy kíván eladni, hogy nincs is papírja. A kölcsönpapírok eladása után, amikor vétellel zárja pozícióját, visszaadja a részvényeket a kölcsönadónak.) Az írásos formula azon pontját, amely szerint a kölcsönvett papírokkal való üzletekből származó nyereségből a kölcsönbeadót nem illeti nyereség, a felügyelet az éptv. azon pontjával találta szembeütközőnek, amely szerint az ügyfél értékpapírját kizárólag értékpapírügylet teljesítéséhez lehet felhasználni, s az ebből származó nyereség az ügyfelet illeti meg.
Kiss Attila, a brókercég vezérigazgató-helyettese szerint a kölcsönügyletek során a kölcsönbeadó előre megszabott kamatot kapott egy-egy ügylet után. Maga a Keler részvénykölcsönzési rendszere is hasonló módon működik -- emlékeztetett Horváth Gergely, az elszámolóház vezérigazgatója, aki szerint egyébként is hibás árfolyamnyereségről beszélni olyan papírok esetében, amelyek az ügylet végén visszakerülnek a kölcsönbeadóhoz. A felügyelet hozzáállása a kölcsönügyletekhez azért is meglepő, mert az állampapíroknál a kölcsönzéshez teljesen hasonló szállításos repo legális gyakorlat.
A Keler vezetőjének tájékoztatása szerint egyébként eddig nem kötöttek kölcsönügyletet az elszámolóház rendszerén. Kiss Attila a Keler rendszerének alkalmazását nehézkesnek találja, hiszen a kölcsönbeadási ajánlatok karbantartása túl nagy kapacitást köt le. A brókercég vezetője úgy véli, egy-egy ügylet akkor valósítható meg, ha viszonylag kevés helyről érkezik a kölcsönbe vett papír. A gyakorlatban pedig minden esetben az igény jelentkezik először, s ehhez keresik a kölcsönbeadókat. A Keler rendszere jelenleg viszont nem vételi, hanem ajánlati jellegű.
Horváth Gergely ennek ellenére működőképesnek tartja a Keler kölcsönzési rendszerét, ám ehhez az is szükséges volna, hogy a brókercégek jobban tudják tervezni a likviditásukat.
Abban mind a Keler vezetője, mint az értékpapírcég vezérigazgató-helyettese egyetért, hogy a kölcsönzések terén igazi áttörést csak az okozhat, ha a külföldieknek, illetve az alapoknak engedélyeznék, hogy a portfóliójukban lévő papírokat kölcsönadhassák. Ennek engedélyézésére azonban leghamarabb az új éptv.-ben kerülhet sor.